Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
E. Nagy Katalin: XIX. századi kaukázusi szőnyeg restaurálása
Gombos Károly, a Hopp Ferenc Keletázsiai Muzeum igazgatója szerint "Kobisz- tán" (vagy Kobtisztán) jelentése szakadékos táj, vagy vidék (kobi, vagy kobü «= pusztai szakadék; sztan = hely, vidék, táj). Földrajzi értelemben Azerbajdzsánnak egy pontosan meghatározott vidéke a Dzsejrankecsmez patak völgye a Kaszpi- tenger és Semaha városa között, Bakutól délre. Lényegében a volt Sirván kán- ság területének sziklás-szakadékos vidéke. A Sirván szőnyegeket a szakirodalomban az elterjedt kereskedelmi elnevezéssel - Kabistán, Cabristán, Kabisztán, Cabrisztán - szokták illetni. Ez a helyi sző- nyegkészitők nyelvén inkább G A/ abisztannak vagy GA/ abrisztánnak hangzik. Tehát mind a helyi takácsnők, mind a kereskedők igy nevezték azokat a Sirván szőnyegeket, amelyek a Marazi járás falvaiban készültek. Ezek a szőnyegek a falvak nevét viselik (Marazi, Nabur, Csuhanli) de a Mugan, Moghan szőnyegeket is szokás még a gabisztániakhoz sorolni. A szőnyeg barna szinezéke tölgyfából készült, a vörös szint pedig a tölgyfán élő kermes tetüből nyerték. A Kaukázusban félsivatagok, mérsékelt övi füves puszták, melegövi területek és mérsékelt övi lomberdők találhatók közöttük a tölgy is). Tölgyerdők Azerbajdzsán területén is előfordulnak. A földrajzi adottságokat figyelembe véve tehát nem lehet véletlen, hogy a szőnyeg barna és vörös szinét tölgyből és kermesből készítették. A több szempontból alátámasztott lokalizálás eredményeképpen a szőnyeg a Kabisztán elnevezésű szőnyegek közé sorolható. Mint láthattuk, a szőnyegek szinezékvizsgálatánál a kémiai analízisnek fontos szerepe lehet. A szőnyeg származási helyének, korának megállapításához kaphat a kutató segítséget, másrészt a restaurátor könnyebben választhatja meg a megfelelő tisztitó-konzerváló szert. A textiliákon található színezékek analízisére rendkívül sok lehetőség van. Elsősorban a rendelkezésünkre álló minta mennyisége határozza meg, hogy a módszerek közül melyiket választjuk. Minél kisebb mintából akarjuk meghatározni a színezéket, annál bonyolultabb eljárásokra, mikromé- retekben dolgozó berendezésekre van szükség. A XIX. századi kaukázusi szőnyeg analíziséhez színenként o,o4-o,o5 g fonalat használtunk fel. Az alkalmazott analitikai módszer alapja az, hogy a mintát különböző savas és lúgos oldatokkal, valamint szerves oldószerekkel kezelve a szál és az oldat szinének változását figyeljük meg. Az összehasonlító anyagok vizsgálata alapján kidolgozott táblázatok segítségével azonosítjuk a színezéket, illetve következtetünk a festőnövényre vagy a festőanyagot adó állatfajtára, amelyből a színezék származhatott. A XIX. századi kaukázusi szőnyeg színezékei 1. Indigó - A mélykék szint az évezredek óta ismert Indigóiéra tinctoria növényből nyert színezékből nyerték. Maga a szinezék sötétkék por, nem oldódik vízben, ezért többnyire lúgos redukcióval, "csávázással" teszik vizben oldhatóvá. Ehhez régen urint (vizeletet használtak, A sárga szinü csávafürdőbe tett anyagot főzték, majd a festőfürdőből kiemelve a levegő oxigénjének hatására visz- szaalakult az indigó kék színe. 137
