Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Hervay Istvánné: A Bécsi úti páncéltöredékek restaurálása

Páncéltöredékek

nak bizonyultak, 10 $-os etilén-diamin-tetraecetsav diné triums ójának (EDTE) oldatába helyeztem.

Ennek a következők az előnyei: A szulfidok kivételével csaknem minden fémkorrózióterméket old. Oldja a más módszerekkel nehezen eltávolitható élénkvöröses szi- nü, egyértékü réz-oxidot (Cu^O). A fémvegyületeken ki- vül oldja a kalciumvegyületeket, amelyek gyakran kemény réteget alkotnak, s igy nehezen távoláthatók el.

Az EDTE-vel tisztított felületen egyéb lerakódás sem marad (mint pl. a foszforsav esetében), mert a komplex vegyületek stabilok és akkor sem válnak ki, ha az oldat már kimerült. Vizben jól oldódnak, igy az utánöb- lités közben sem képződik csapadék,

Az EDTE hatására, ahol szines rézvegyületté alakult az alapfém, a rézlemezek lyukacsossá váltak. Minthogy a lemezkéket a bélésre vasszegeccsel dolgozták rá, sok helyen a két alapfém összerozsdásodott és egymáshoz tapadt.

Mikor a vegyszeres kezelés után a felületükről eltűntek a korrózió termékei, a töredékeket desztillált vizbe áztattam, azt állandóan cserélgetve mindaddig, amig az oldat semleges nem lett. Ezután főleg a bőrrészek viztelenitése érdekében acetonban áztattam, végül, vákuumban poli-metil-metakrHáttal itattam át, A poli-me- til-metakrilát bevonat védi a fémet, és konzerválja a bőrt illetve a bőrlenyomatot (II. tábla, 11. kép).

A lemezkék állagvédelmét és esztétikai szempontját figyelembe véve a szükséges helyeken Kalloplast nevű műanyaggal kiegészítettem.- 79