Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Janovich István: A szabadtéri néprajzi múzeumok konzerválási és restaurálási munkamódszerei

Oldatkészités: 6 sulyszázalék réz-naftetá- tot oldunk gázolajban. A faanyagot 12 óráig áztatjuk. Kéthónapos száradás után gázolaj os-kátrányos (Bonobit S) szigeteléssel lehet a kezelt anyagot vizbe helyezni. K.XXV. G^antafel^et!e^^ettitá£a

Minden szabad térbe kihelyezett K.VII.-VIII.-X. és XI.C. módon, gyantával kezelt faanyag fénylő felületeit acetonban vagy denaturált szeszben oldott 2 ^-os poli- vinil-butirál oldattal szórjuk be szórópisztollyal.

A teljességre törekvés érdekében - bár az itt következő eljárások jórésze már ismert a múzeumi gyakorlatban - a fémes anyagok állagvédelmi módszereit is bemutatjuk.

Tapasztalataink szerint a bórax-bórsavas oldat enyhén passziváló hatású, annak ellenére, hogy 4 $ magné- zium-sziliko-fluoridot tartalmaz. Ez a tulajdonsága va- lószinüleg az ammónia és a bórvegyületek túlsúlyának köszönhető. Az ilyen módon kezelt faanyagokat a rászerelt fémtárgyak aligha kárositják. Mindez természetesen nem mentésit a fémtárgy szakszerű kémiai kezelésétől, hiszen a klimatikus hatások változatlanul léteznek. Más a helyzet a pentaklór-fenol vagy származékai, illetőleg a gyári konzerváló szerek (Xylamon) esetében. Már maga a fenol is, de a halogénezett szénhidrogének szinte mindegyike korróziós hatású.

Az előbbiek miatt az 1970-es évek tapasztalatai alapján, a Szuper 7. kombinált készítménnyel, 1973. végétől már SZUPER ZS.-vel dolgozunk. Nagy tömegű fémanyag tisztításánál jól bevált e fémet kimélő szer.

Szabadtéri múzeumok munkamódszerei

K.XXII.B. Állandóan vizbe merülő faanyag konzerválása- 331 -