Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szabó Zoltán: A vakolatelemzés

A három kor vakolatai az ábrázolásnál jól elkülö­nülnek egymástól. Ezt az ismeretlen korú vakolatok da- tálásánál felhasználhatjuk, mert a 29., 40., 41., 44. 45. vakolatok helyzetüknél fogva nem lehetnem román ko­riak, összetételükben élesen elkülönülnek a gótikus kor vakolataitól és a barokk vakolatok köré csoportosulnak a táblázatban. Ezeket tehát barokk koriaknak határozhat­juk meg. Töltőanyaguk szine és szemcseméretei is hason­lóak, ez is összekapcsolja ezeket a vakolatokat. Hasonlóan azonosságot állapíthatunk meg a 14. és 38. minta esetében. Kötőanyag-töltőanyag arányuk és töl­tőanyaguk azonos, igy a 38. minta az ismert korú 14. minta alapján keltezhető. A két egymástól távol lévő épületrészről tehát állíthatjuk, hogy egyszerre készül­tek. Tanulságos része az elemzésnek a 28-29-30-31. min­tasor. A négy vakolat ugyanis egymáson helyezkedett el. A legalsó gótikus kori, kötőanyag-töltőanyag aránya 4:1 volt, erre vakolták'rá a 30. minta 1:1 arányú vakolatát. A rajta lévő 29. minta barokk kori vakolatból való és 1:3 a kötőanyag-töltőanyag aránya. A legkülső 28. minta a legfiatalabb, l:2-es arányú. így változott koronként a vakolat összetétele. Ezt a szabályos változást és az egységes vakolatti- pusokat csak rangos - királyi, egyházi, főúri építkezé­seken találjuk meg. Polgári építkezések vakolatát na­gyobb óvatossággal kell kezelni. Példának hoznám fel a Sopron, Halász u. 1. szám vakolatait. A következő táblázat jól szemlélteti, hogy időben lassan, egyenletesen tolódik el a kötőanyag-töltőanyag arány, ezért csak az ismert korú vakolat ismeretlennel való tökéletes egyezése esetén szabad az utóbbi korát eldönteni. Vakolatelemzés- 286 -

Next

/
Thumbnails
Contents