Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szabó Zoltán: A vakolatelemzés

kalcium-karbonáttól. A vékonycsiszolatból meghatározhatjuk még a töltőanyagnak használt kalcium-karbonát és az oltott mészből keletkezett kalcium-karbonát százalékos arányát is.

Szerencsés esetben a vakolatkészítésre felhasznált mész lelőhelye is meghatározható. Bár hazánk területén sok mészkőhegység van, viszonylag kevés, kb. 50 helyen fejnek csak égetésre alkalmas meszet, igy a Bükkben, a Pilisben, a Bakonyban, a Mecsekben és a Sopron-Kőszegi Hegységben.

A mészkő egyik jellemzője a kalcium-magnézium arány,

p C

amely arányos a kőzet geológiai korával. D Ezenkivül a vas-, a mangán-, a titán-, az aluminium- és a szilicium- tartalom is jellemzi az egyes bányákat. A további vizsgálatok - a savban oldható vakolatrész finomabb összetétele - a mészkő lelőhelyére vezetheti a kutatót.

Végezetül a pécsváradi apátság épületeinek vakolat- és habarcsvizsgálatán keresztül szeretném bemutatni, hogy az egyes koroknak milyen volt a vakolata, ill. ezek ismeretében mennyire lehet az ismeretlen korú vakolatot datálni.

Az apátság legrégibb'épületét, a bencés rendházat 1015-ben szentelték fel. A XIV. században, majd a török korban teljesen átépítették, legutóbb a XVIII. században alakították át, de egyes részei még későbbiek. A nagy kiterjedésű és sok, jól keltezhető épületrészt tartalmazó épületegyüttes vakolat- és habarcselemzésre igen alkalmas.

A jól datált vakolatok összetételét vizsgálva több lényeges összefüggés derült ki. Kor szerint csoportosítva a román koriak kötőanyag-tartalma 18 és 27 $ között váltakozik, átlaguk 21-22 $. A gótikus korban több köVakolatelemzés- 284 -