Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szabó Zoltán: A vakolatelemzés
Vakolatelemzés tán-dioxid), amelyek a mészkőről adhatnak hasznos információkat. Ezután kiszűrjük a fémoxidokat és -hidrcxido- kat az oldatból. A kapott szürlet főleg kalcium- és magnéziumsókat tartalmaz. 20 Oxalát alakban gravimetriásán mérjük a kalciumot , a magnéziumot pedig az oxalátos lecsapás szürletéből kompiexometriásan határozzuk meg. Ez utóbbi két hasonló összetételű vakolat azonosságára vonatkozólag fontos, a kalciumtartalom pedig az elemzés legfontosabb adata. Ennek a segítségével lehet egyedül biztosan meghatározni a hajdani vakolat mésztartalmát. A karbonáttartalom ugyanis esetleges, hiszen a fal belsejében átalakulat- lan kalcium-hidroxid is van, a többi rész pedig elkar- bonátosodott. így csak a Ca-tartalom arányos az eredeti vakolat mésztártalmával. Milyen kérdésekre várhat feleletet a régész? Érdekes lehet számára egy adott kor és hely vakolatainak és habarcsainak ismerete. Ez ugyanis a további vizsgálatoknál fontos összehasonlítási alap lehet. Ezenkívül a vakolat szépsége, erőssége mindig az adott kor építőjének technikai színvonalát is jellemzi. Felvetődhet még az egyes épületrészek egyidejűségének, kérdése is, amennyiben régészeti módszerekkel ezt nem lehet eldönteni. Végül azt is várhatja a régész, hogy az összetételből a vakolat korára következtessünk. A legtöbbször eldönthető, hogy két vagy több vakolat azonos vagy különböző, esetleg egyidejüek-e. Példaként három Szombathelyről való római kori vakolat vizsgálatát mutatom be. A mintákat a régész számokkal jelezte és semmiféle felvilágosítással nem szolgált, azért hogy ha az elemzési értékek kevéssel térnek el, ez a minták megítélését ne befolyásolja.- 279
