Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Torma László: Szőrmésbőrök tisztítása és konzerválása
Szőrmésbőrök tisztítása bőr vastagságától, nagyságától függ. Szalay Zoltán szerint a restaurálásban legjobban bevált arány a következő: A viz aránya a timsóhoz: 1500 ml vizben 100 g. Nagyobb tárgyak esetén a kézmeleg vizben oldjuk a sót és a timsót, ezzel itatjuk át. Felületére utólag egyenletesen szórjuk rá a darát, majd bőrt-bőrre hajtva hagyjuk fűtőtesttől, naptól távol száradni. Kisebb tárgyakat (például dohányzacskót) beáztathatjuk a készítőiébe, ebben az esetben csak a darát szá mitjuk a bőr súlyához. Irhás oldalukkal hajtjuk össze. A tárgy ebben az esetben sem vesz fel 6-8 $-ná1 több cserzőanyagot. A készítés ideje változó, mindig a bőr nyerseségétől függ. A szűcsök a nyers bőrt két hét alatt készítik, ennyi időre nincs szükség, mert mindig marad a bőrben kevés timsó. Időnként meg kell fordítani a készülő bőrt, mert "szagnak indul". A konzerválás befejezése előtt a csávalét 10 $-os nátrium-hidrokarbonát vizes oldatával kell titrálni, mig az első csapadék megjelenik és eloszlik. Majd a tárgyat kivesszük a csávaléből. A törés, szárítás a munka egyik legfontosabb része. A cserzésnél semmiféle zsiradékot nem használnak (csak a színes rátéteket szabad likkerrel kezelni), igy a rostok között nincs a szabad csúszást biztositó anyag ból, csupán a visszamaradt cserzőanyagok. Ezért a még nem teljesen száraz bőrök minden részét többször alaposan meg kell mozgatni, törni. A kikészítéshez értő pásztorok azt mondják, "kéz között kell annak megszáradni". a bőr súlyához képest 10?6 timsó 7Í° konyhasó 2^ dara 211
