Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Vértes László: Az abszolút időrend meghatározása a korszerű tudományban

nek korát 30000+500 évben adják meg, 29500-30500 évvel ezelőtt égett a tűzhelyen, hanem azt, hogy a statiszti­kai szórásfogalom értelmében 68 $ valószinüséggel eny- nyi idős, és 95 Í° valószinüséggel 29000 és 31000 év kö­zé esik kora stb. A jégkori események néhány száz éves toleranciával való kormeghatározása történeti szempontból is elég pon­tosnak nevezhető, különösen, ha ilyen nagy időegységek­ről van szó. A lényegesen fiatalabb leletek C-14-gyel való kormeghatározása azonban nem kielégítően pontos. Ezért a módszert általában csak az 500 évnél idősebb le­leteknél használják. Az alig 10 éves radiokarbon módszer sokat fejlődött ugyan a legutóbbi időkben, vannak azonban még mindig olyan hiányosságai, amelyek miatt sokan'idegenkednek eredményeitől. A fizikusok körében felmerült kételyek­től eltekintve a legnagyobb hibaforrás a vizsgált min­ták szennyezettsége lehet. Akár a szerves humusz anya­goknak a minta koránál fiatalabb szene, akár pl. a ke­mény talajvízből a mintába került mész (CaCO^) nem- ra­dioaktiv szene szennyezheti úgy a mintát, hogy a vizs­gálat a leggondosabb előkészítés után sem ad reális ered­ményt. Az előkészítés során általában a meszet savval, a nem fosszilis szerves anyagokat (humusz részecskéket, gyökereket, apró állatok ürülékét stb.) lúggal távolit- ják el. Ha azonban a minta túl kicsiny, csak tökéletle­nül tudják a tisztítást elvégezni, s az eredmény - mint pl. az istállóskői barlang alsó kulturrétegének gronir- geni radiokarbon meghatározása - félrevezető lesz. Egy másik hibaforrás évről évre nehezebbé teszi a C-14 vizsgálatokat. Az atomkisérletek, atcmrcbbantások következtében a légkör radioaktivitása egyre nő, emel­Abszclut időrend- 17

Next

/
Thumbnails
Contents