Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szalay Zoltán: Az üveg romlásának okairól

A szerző összefoglalja az üveg romlásának okait. Történeti áttekintést ad a különböző üvegelméleti elgondolásokról. Ez az elmélet feltételezi, hogy az üvegben két kristályszerkezet létezik. E szerkezetek azonban nem alakulhatnak ki tökéletesen.

Ismerteti az üveggyártás anyagait és az üvegek általános összetételét. Az üvegfelületek külső (mechanikus, kémiai stb.) hatásokra jellemző elváltozásokat szén vednek. Nedvesség hatására különböző bevonatok keletkezhetnek felületükön (pl. karbonátosodott alkáli oxidok). Az üvegfelületek tisztátalanságai elősegítik az üveg rom lását. Először mikrokráterek keletkeznek, majd mikor a kráterek összeérnek, leveles rétegek alakulnak ki, ezek gyorsítják a további romlást.

Az elüvegtelenedés során a kvázi-kristályos rácsos szerkezet lassan rendeződik. A rendeződés sebessége a hőmérséklet és az összetétel függvénye. Különösen a sok alkáliét tartalmazó üvegek hajlamosak a hidrolitikus romlásra. A romlás lamináris vagy homogén, esetleg szilánkok vagy pikkelyek formájában jelentkezik. A mállási termék kalciumkarbonát és szilicium-dioxid. Az üveg korrózióját különböző ionok, elsősorban NH+ és P0^_ ion jelenléte segiti elő.

Szalay Zoltán:

AZ ÜVEG ROMLÁSÁNAK OKAI- 176 -