Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szalay Zoltán: Szabadszállási kora bizánci üvegpohár felületének technológiai vizsgálata
között. A korrodált üvegfelületek lemezes szerkezetet mutatnak, a megmunkált üvegfelület gömbjei szerkezet nélküliek, és C3ak morzsolódott felületi sérülések figyelhetők meg rajtuk. Ez a morzsolódott felület csak úgy alakulhatott ki, ha a fúrás közben por keletkezett, vagy már eleve port hintettek rá csiszolás céljából. Ezt a port a forgó test a gömbök falához dörzsölte, és ez okozta a bemaródásokat. Ha a fúró ki tördeléséből származtak volna a felületi sérülések, kagylós formát kellett volna mutatniuk. Ha a kis nagyitásu felvételeket vizsgáljuk, láthatjuk, hogy kisebb és nagyobb gömbök váltakoznak egymással. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a készitc mester nem egyfajta szerszámot használt, hanem különböző méretüeket. A másik, nem túl valószinü eshetőség szerint a mester utólagosan csiszolt el az üvegfelületből. A legkézenfekvőbbnek az az elgondolás tűnik, hogy a fúró kúp gömb alakú volt, és hol mélyebbre, hol sekélyebbre nyomta a mester a fúrót. Ha ez igy igaz, akkor a gömbök átmérője és a mélységek közti összefüggés alapján megszerkeszthetjük a fúró alakját. Megmértem a különböző nagyságú mélyedések szélességét és mélységét, és a következő összefüggéseket találtam. A mélyedések átmérője /u-tan: A mélyedések mélysége _______________________________________________/ -ban:___________ S zabadszállási üvegpohár 250 27 240 25 230 23 210 22 200 19 175 18 160 20- 145 -
