Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Erdélyi József: Terepi kerámiarestaurálás a Gomolaván

Ha nagyobb a hiányzó rész, de az edény teljes biz­tonsággal kiegészíthető, akkor szilárdabb agyaggal a le­hető legnagyobb felületről negativ formát veszünk le, amit a meglévő rész mellé forgatunk át, és az igy kapott formát a vastagságnak megfelelően gipsszel kitöltjük. Ha a felület igen bonyolult, pl. pecsételt munkájú terra sigülata, akkor Vinamold önthető negativ anyagot hasz­nálunk a forma levételére. Ha a nagyobb méretű kiegészített edényeknél úgy lát­juk, hogy statikailag nem eléggé biztosak, akkor a belső felületén gipszpéppel átitatott, gézzel erősített pako­lást helyezünk el. Ilyen esetben belülről megnedvesit- jük az edény falát. Hig gipszpépet készítünk, amibe be­lemártjuk a gézcsikckat. Ez utóbbiakat az edény belső falához a megfelelő helyeken egymást keresztező irányok­ban beragasztjuk. Újabb hig gipszpépet készítünk, amit az edény belsejébe öntünk, és azt egyenletesen kiforgat­juk. Abban az esetben, ha korongon készült kerámiát egé­szítünk ki, restauráló korongot használunk, a negativ anyaga ez esetben is gölöncséragyag. Mivel az ilyen jól szervezett ásatáson a régészek­hez és a többi szolgáltató részleghez hasonlóan a res­taurátoroknak is napra készen kell dolgozni, a kiegészí­téseket testetlenül hagyjuk. A terepi kiegészítésnek nem célja a végleges restaurálás, hanem részben állagmegóvó szerepe van, lehetőséget ad az anyag lerajzolására, ezen­kívül pedig előkészíti a kiállítás előtti végleges res­taurálást. Az évek során kialakult tapasztalat szerint az ása­tást vezető és irányitó 10 régész, 5 műegyetemi hallga­tó (építész) rajzoló és 2 tárgyrajzoló mellett a szük­Kerámiarestaurálás- 136 -

Next

/
Thumbnails
Contents