Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Erdélyi József: Terepi kerámiarestaurálás a Gomolaván
Ha nagyobb a hiányzó rész, de az edény teljes biztonsággal kiegészíthető, akkor szilárdabb agyaggal a lehető legnagyobb felületről negativ formát veszünk le, amit a meglévő rész mellé forgatunk át, és az igy kapott formát a vastagságnak megfelelően gipsszel kitöltjük. Ha a felület igen bonyolult, pl. pecsételt munkájú terra sigülata, akkor Vinamold önthető negativ anyagot használunk a forma levételére. Ha a nagyobb méretű kiegészített edényeknél úgy látjuk, hogy statikailag nem eléggé biztosak, akkor a belső felületén gipszpéppel átitatott, gézzel erősített pakolást helyezünk el. Ilyen esetben belülről megnedvesit- jük az edény falát. Hig gipszpépet készítünk, amibe belemártjuk a gézcsikckat. Ez utóbbiakat az edény belső falához a megfelelő helyeken egymást keresztező irányokban beragasztjuk. Újabb hig gipszpépet készítünk, amit az edény belsejébe öntünk, és azt egyenletesen kiforgatjuk. Abban az esetben, ha korongon készült kerámiát egészítünk ki, restauráló korongot használunk, a negativ anyaga ez esetben is gölöncséragyag. Mivel az ilyen jól szervezett ásatáson a régészekhez és a többi szolgáltató részleghez hasonlóan a restaurátoroknak is napra készen kell dolgozni, a kiegészítéseket testetlenül hagyjuk. A terepi kiegészítésnek nem célja a végleges restaurálás, hanem részben állagmegóvó szerepe van, lehetőséget ad az anyag lerajzolására, ezenkívül pedig előkészíti a kiállítás előtti végleges restaurálást. Az évek során kialakult tapasztalat szerint az ásatást vezető és irányitó 10 régész, 5 műegyetemi hallgató (építész) rajzoló és 2 tárgyrajzoló mellett a szükKerámiarestaurálás- 136 -