Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Báthy Géza: XVII.századi sárospataki falicsempék rekonstrukciós problémái

Három kályha anyagának elkülönítése után töhh lá- dányi lapos falicsempe-töredék maradt, csontszinü-világosbarna alapú mázon barna, zöld, piros és kék növény- mintákkal^^. A töredékek alapján rekonstruálható volt a csempék mintája és mérete: 25x25 cm nagyságú, átlag 13 mm vastag mázas lapokon mélytüzü színekkel felrakott piros gránátalmák és kék virágok ágaztak szét erősen léha jló barna szárakon, zöld leve lekkel^^. Négy ilyen négyzetes csempe adott ki egy egész motívumot: a barna szárak középről indultak-hajlottak szét a sarkok, és szélek irányába (1. ábra). Azonos jellegű, de rajzában némileg eltérő más töredékekből kisebb, 12x25 cm méretű csempék mintáját rekonstruálhattuk. E darabok lezáró szegélysorként szerepelhettek. Az anyag történeti és művészi értéke az igy összeállított csempéknél nagyobb felület rekonstrukcióját kivánta meg. (I. tábla.) A rekonstruált méreteket a megmaradt falfelület habarcsmaradványainak rajza is igazolta.

Ennek megvalósitása során a MNM restaurátorai a megtisztított töredékeket a természetes nagyságú mintarajzra helyezték, a mustrának pontosan megfelelő helyre, majd a rögzített töredékek közeit gondosan kiöntötték gipsszel. A csempék alapmázának megfelelő gipsz kiegészítéseket száradás után nitrocellulóz alapú lakk-kai itatták át. A növényi ornamentikát olajfestékkel egészítették ki, majd száradása után a csempéket újabb lakkréteggel vonták be. Ily módon annyi négyzetes és keskeny csempét rekonstruáltunk, hogy azokból megfelelő méretű bemutató falfelületet képezhessünk ki. Az adott lehetőségekhez igazodva egy 150x250 cm-es, álló téglalap felület kialakítását határoztuk el négy négyes egységnyi magasságban és három mintaegység szélességben (48 csemSárospataki falicsempék- 122