Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szabó Zoltán: Az aranyfinomításról

got is jelezte. A királyi, fejedelmi hatalom szimbólup

mai is többnyire aranyból készültek.

Az aranynak két előfordulási formája van. Az egyik az a termésarany, amelyik az ar=nytartalmú kezetek mállása utján a folyami hordalékba kerül, és amelyet a folyó alsó szakasz jellegű részén aranytartalmú föveny alakjában a partra lerak. A másik előfordulásánál az arany vagy ércei a kőzetbe vannak ágyazva, amelyből az aranyat bányaműveléssel fejtik ki.

Az arany tisztitása tulajdonképpen már a termésarany kinyerésekor megkezdődik, amikor az aranyat a meddőtől elválasztják.

Az aranymosó kikeresi a mosásra legalkalmasabb helyet és megkezdi munkáját. Az eljárás lényege az, hogy egy ferdén felállított érdes felületű lapra csurgatja rá az aranyszemcséket tartalmazó homokot, A homok faj-z

súlya 2,5 g/cnr körül van, a termésaranyé pedig - ezüst- és réztartalmától függően - 17-18 g/cra'' körül. A nagy fajsulykülönbség miatt az aranyszemcsék alulra kerülnek, és a ferde lap bordázatában megakadnak. A legrégibb Írott források arról számolnak be, hogy az egyiptomiak kőlapokon mosták a bányák kevés aranyat még tartalmazó megőrölt meddőjét.^ A legáltalánosabban használt módszer a falap vagy fateknő segítségével való aranymosás volt, de találkozunk állati szőrmés tőrön

5

(aranygyapju!) vagy posztón történő aranymosassal is.

A római uralom alatti Britanniában a kőzetben lévő aranyat úgy nyerték ki, hogy a sziklákat felhevitet- ték, majd vizbe dobták. A porrá repedezett kőzetből gyorsan áramló vizzel választották ki az aranyat. Ez utóbbi nagyobb faj súlyánál fogva hamar leülepedett, miAz aranyiinomitásról- 106