Múzeumi műtárgyvédelem 1., 1970 (Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai Technológiai Osztály)

Némethy Endre: A hazai múzeumi általános restaurálás - konzerválás helyzete

- 8 oKszerü eljárások ellen harcolni, a több alapvető kémiai ismeretet kívánó jobb módszereket elfogadtatni.

Az úttörő munkánkhoz nem minden budapesti muzeum vezetőjétől kaptuk meg az előlegezett bizalmat. Kitűzött célunk érdekében, igazunk tudatában azonban szisztematikusan törekedtünk arra, hogy a természettudományos alapokon nyugvó, korszerű állagvédelmet minél több restaurátorral, muzeumvezetővel és muzeológussal ismertessük meg és fogadtassuk el. Ebben legnagyobb részt a vidéki muzeumvezetőkre, muzeológusokra és a fiatalabb restaurátorokra számíthattunk kezdetben,mert nekik nagyobb elzártságukban jobban kellett a közvetlen és gyors segítség.

Szervező, meggyőző és oktató munkánkat nagyban elősegítette, hogy öt esetben ismételtük meg az alaptanfolyamunkat, melyen tizenöt-tizenkilences csoportokban ugyanazt az ismeretanyagot kapták az uj hallgatók az egyhónapos, napi 8 órás elfoglaltsággal járó, szoros órarenden alapuló oktatáson. Az egyhónapos tanfolyam a középiskolai kémiai anyag átismétlése után laboratóriumi elemi ismeretekre (méréstechnika, oldatkészités, munkavédelem, vegyszerismeret), majd a fém, fa, bőr, üveg, csont, borostyán és egyéb anyagokból készült műtárgyak romlásának okaira, a meglévő pusztulás megszüntetésére, a megelőző megóvásra, illetőleg ezek elméleti és gyakorlati kérdéseire terjedt és terjed ki.

Az egyhónapos alaptanfolyamon minden restaurátor csak egyszer vesz részt, de a volt tanfolyamhallgatőkkal a közvetlen kapcsolatunk nem szakad meg, mert legtöbbjük évente 2-3 hétre felkeresi osztályainkat, hogy a számukra nehezebb problémát adó egyes konzerválandó műtárgyat közvetlen instrukció mellett szakembereink irányításával kezelje és egyben megismerkedjen az újabb eljárásokkal, a gyorsabb, eredményesebb, újabb kezelési módszerekkel. Ezek a tanmiihelygyakorlatok egyúttal alkalmat adnak a résztvevő budapesti és vidéki restaurátoroknak, hogy a céltudatosan összeválogatott, állandóan fejlesztett szakkönyvtárunkat használják és az idegen nyelvből fordított, három példányban tárolt, kölcsönvehető cikkanyagot megismerjék, helyben olvassák, vagy kikölcsönözzék.

Az állagvédelmi érdekű feladatok közül legelőször régészeti problémákkal kezdtünk foglalkozni, mert láttuk, hogy a hosszú ideje földben fekvő és onnan ásatáskor előkerült szervetlen (fém, üveg, kerámia) és szerves (fa, bőr, textil) műtárgyak hasonlíthatatlanul erő