Múzeumi műtárgyvédelem 1., 1970 (Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai Technológiai Osztály)
Schlager Károlyné: A múzeumi fém műtárgyak állagvédelme
- 50 olyan hatást fejtenek ki, mint a szerves inhibitorok. A foszforsavas fémtisztitás során ezt a hatást még fokozhatjuk azáltal, hogy az oldathoz szerves inhibitort is adagolunk. Foszforsav 15-25 c/o-os oldatát szokás fémtisztitásra használni. Oldó hatását fokozhatjuk ásványi savak - legcélszerűbben kénsav - és szerves savak - pl. citromsav, borkősav. oxálsav - hozzáadásával. A foszforsavas fémtisztitás igen nagy előnye, hogy használata után nem kell a vastárgyat mosni,mert felületén kialakult foszfátréteg bizonyos fokú pasz- szivitást kölcsönöz a fémnek. A kémiai savas fémtisztitás egyik változata a különféle rozsdátlanitó paszták alkalmazása. Olyan esetben célszerű ezt az eljárást igénybe venni, ha a tisztítandó vastárgyat nem lehet oldatba helyezni és az elektrokémiai eljárás sem használható ugyanilyen okok miatt. Legmegfelelőbbek a foszforsav alapú rozsdátlanitó paszták, mert a rozsdaréteg eltávolítása után passzív fémfelületet kapunk, tehát nincs szükség bonyolult utókezelésre. A rozsdátlanitó pasztákban a foszforsav mellett szerves kolloidok vannak, amelyek megfelelő viszkozitást biztosítanak az anyagnak, hogy ecsettel a tárgyra kenve le ne folyjanak. Célszerű, ha a szerves vivőanyag átlátszó, hogy pár milliméteres rétegben hordva fel a tárgyra, jól látható legyen a tisztulási folyamat. Természetesen ezek használati lehetősége korlátolt: nagyon vastag és egyenlőtlen rozsdaréteget nem lehet ezzel a módszerrel eltávolítani. Lugos és sóoldatos fémtisztitás A lúgos és sóoldatos fémtisztitási eljárás számos változatban alkalmazható múzeumi területen. A nátriumhidroxid közvetlenül nem alkalmas fémtisztitásra, mégis sokszor szerepel leírásokban, utasításokban a hig lúgos oldatban való kifőzés. Ennek célja egyrészt az. hogy a savas kezelés után a tárgy felületén maradt savat semlegesítsük, másrészt a korróziót okozó vegyületeket átalakítsuk olyanokra, amelyek korrózió szempontjából stabilaknak tekinthetők. A már ismertetett aktiv klóros korrózió megszüntetésére pl. a régi leírásokban olyan recept szerepel, amely szerint a vastárgyat vörös izzásig fel kell hevíteni, majd nátriumhidroxid - nátriumkarbonát -, vagy nátriumhidrokarbonát oldatban főzni több óráig.
