Múzeumi műtárgyvédelem 1., 1970 (Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai Technológiai Osztály)

Schlager Károlyné: A múzeumi fém műtárgyak állagvédelme

dákban nem tárolják, ezért a folyadék korrózió ellen múzeumi fém műtárgyakat gyakorla­tilag nem kell védeni. A talaikorróziő általában elektrokémiai korróziónak tekinthető, aminek lejátszódásához az elektrolitot a földben levő talajnedvek és különféle só- és szervesanyag-oldatok szol­gáltatják. A talajban végbemenő korrózió számos tényezőtől függ: a talaj összetételétől, kémiai jel­legétől, porozitásától, levegőáteresztőképességétől, oxigéntartalmától, a benne végbeme­nő biológiai folyamatoktól, korróziót keltő baktériumok hatásától és nem utolsó sorban a fémtárgy összetételétől. A múzeumi fémtárgyak állagvédelme szempontjából a fémek korrózióját két szakaszra kell osztani. Az első szakasz alatt a fémtárgyak előéletében végbemenő korróziós elváltozáso­kat értjük, vagyis azokat, amelyek a tárgyon addig következtek be, mig a múzeumi gyűjte­ményekbe nem kerültek. A második a múzeumi begyűjtés után kezdődik. Az első szakasz­ban a folyamatok megfigyelésére, befolyásolására és kezdeti okainak megállapítására nincs módunk, a másodikban a tárgynak olyan múzeumi szakemberek állandó megfigyelése alá kell kerülnie, akiknek a tárgy állaga óvása a feladata. A korróziónak többféle megjelenési formája ismeretes. Általában két nagy csoportra oszt­juk a folyamatokat külső megjelenési forma szerint: 1/ a teljes felületet beborító egyenle­tes, vagy általános korrózió, 2./ helyi, vagy egyenlőtlen korrózió. Egyenletes korrózióval a legritkább esetben találkozunk múzeumi területen. A helyi, vagy egyenlőtlen korrózió több változatát ismerjük: lehet pontszerű, vagy lyukkorrózió (pitting), amikor a korrózióbema- ródás mélyen a fém belsejébe hatol. A folyamat csaknem minden esetben elektrokémiai; oka a tárgy megmunkálása, vagy az anyag összetétele, esetleg az egyenlőtlen levegőhozzá­férhetőség, mert ezek következtében potenciálkülönbség alakulhat ki. Gyakran találkozunk múzeumi vastárgyaknál kristályközi korrózióval is, amikor a korróziós folyamat az egyes fémkristályok mentén halad és a kristályszerkezetet meglazítja. Sok esetben előfordul, hogy ez a folyamat nem is jár a fém oldódásával, viszont teljes mechanikai változást idéz elő: a fém levelesen válik szét. A kristályközi korrózió a fém

Next

/
Thumbnails
Contents