Múzeumi műtárgyvédelem 1., 1970 (Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai Technológiai Osztály)
Szalay Zoltán - Koncsánszky Gyuláné: Régi viaszpecsétekről PVC másolatok készítése
- 227A múzeumi és levéltári szakkörökben felmerült igényt kívántuk szolgálni, mikor az eredetit kímélő eljárást dolgoztunk ki az oklevelek viaszpecsétjeinek másolására. A régi viasztárgyak - bármennyire ellenállók a külső körülményekkel szemben - legtöbbjüknél bizonyos elridegedés és fellevelesedés - hosszabb idő elteltével - mégis előfordul. Ezért kezelésük féltő gondosságot és minél kevesebb mozgatást kíván. A pecsétek történeti jelentőségük mellett, legtöbbször számottevő művészettörténeti értéket is képviselnek. A sokirányú tanulmányozás többszöri kézbevételt igényel, ami természetesen az "üzemi baleset" lehetőségét növeli és minthogy éppen a legrégebbi és legértékesebb pecséteket kívánják a legtöbben tanulmányozni, azok védelmében leghelyesebb megfelelő, pontos -teljes illúziót keltő - hiteles másolatok készítéséről gondoskodni. Pecsétek előkészítése a negatívok öntéséhez A sérült viaszpecséteket, melyeken meglazult és fellevelesedett részek vannak, először konzerválni kell olymódon, hogy minden elmozdult részt az alapmasszához rögzítünk. A leváló részek rögzítéséhez parafint, parafin-méhviasz keveréket használunk. A rögzítő- ragasztó elegyet viaszkéssel melegítjük fel és a sérült részhez vagy a fellazult rész alá visszük és azokat helyre igazítjuk. Természetesen ennél a munkánál nagyon kell Ügyein hogy az eredeti részeket meg ne sértsük a meleg késsel. A parafin-méhviasz 1-1 arányú keveréke jobban ragaszt, mint a tiszta parafin és kinézésre is legtöbbször közelebb áll a régi viaszokhoz. Negatívok készítése Ha gondos munkával az eredeti pecsét hibáit már kijavítottuk, csak akkor gondolhatunk a negatívok elkészítésére. Negativanyagnak régebben a gipszet használták. Ennek jól ismerjük kiváló tulajdonságait, de negatívnak használni a pecsét károsodása nélkül nem lehet.
