Múzeumi műtárgyvédelem 1., 1970 (Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai Technológiai Osztály)

Szalay Zoltán: Régészeti és történeti eredetű bőr lábbelik konzerválása

- 133 nál nagyobb a bőr tömöttsége. Az eredetileg vizben oldhatatlan kollagén-rostok főzéssel vízzel enyvoldatot adnak, elvesztik eredeti rostos felépítésüket és kihűléskor kocsonyásodnak, A Chem. Engng. News 34,1704 (1956) szerint egyes kollagén rostok oldatban 3000 A hosszú és 14 A vastag és 3 polipeptid láncbél állnak, melyek 30 C° felett 3 különállé láncra eshetnek széjjel. Az enyvesedési folyamat 45 C° felett már megindul, ami a kollagén rostok szilárdságának csökkenésében nyilvánul meg. Ezért a nyers bőrt, de - ha nedves - még a kész bőrt se tegyük ki 40 C° feletti hőmérsékletnek. Ha a kollagént nedvesen magasabb hőfokra melegítjük, először erőteljes zsugorodás lép fel: a kollagén-rost az eredeti hosszának egyharmad részére zsugorodik össze és gumiszerüvé válik. Savas és alkálikus hatás a rostokat annyira duzzasztja,hogy az elenyvesedés már alacsonyabb hőfokon is felléphet. A szárítás, pikkelezés, cserzés az enyvesedés határfokát emeli. Hig savakban és lúgokban a kollagén nem oldódik, hanem csak erősen duzzad: konyhasó 5 o/o-os oldatban duzzasztja, de ennek 8 o/o-a felett a bőr tömörsége hirtelen összeesik. A kollagén e tulajdonságát savas kezelésnél a duzzadás csökkentésére használják. A hig savakat oldatokból a kollagén csaknem teljesen felveszi és azok csak nehezen távolíthatók el. Túlhajtott duzzadás a bőrt szivacsossá teszi. Tömény savak (erős duzzadás közben) a kcllegént oldják.

Duzzadáson a bőr folyadék-felvétel által okozott súly- és térfogatnövekedését értjük. A duzzadás lehet hajszálcsöves - amikor is a bőrrostok közeit a viz tölti ki - és molekuláris duzzadás, amikor a rost maga veszi fel a vizet (gél-duzzadás).

Hajszálcsöves duzzadásnál a bőr nem lesz feszes, a molekuláris duzzadásnál azonban feszes bőrt kapunk.

A viz hőmérsékletének emelése a cserzés előtt, a feszesség rovására megy.

A nyersbőrnél nagyobb a molekuláris duzzadás, a kikészített bőrnél pedig a hajszálcsöves duzzadás jelentős. Ha a földből kiásott bőr a molekuláris víztartalmát egyszer elveszti, azt pótolni már nem lehet: ez azt jelenti, hogy csupán nedvesítéssel nem tudunk újra feszes bőrt készíteni. Még az a hátránya is megvan a nedvesítésnek,hogy a csak hajszálcsöves vizet tartalmazó bőr erősen ki van téve a környezet páratartalom-változásának.

A hig savaknak hosszabb ideig kitett kollagén peptizálódik. A bőr kikészítése során akár