Múzeumi műtárgyvédelem 1., 1970 (Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai Technológiai Osztály)
Schlager Károlyné: A múzeumi fém műtárgyak állagvédelme
- 103 csen hagyni. A tisztítást 5 o/o-os inhibitoros foszforsavoldatban vas anód segítségével vé2 geztiik. A feszültség 8-9 V, az uramsürüség 0.5 - 1 A/dm között változott. A foszforsavba 0,2 o/o tiokarbamid inhibitort tettünk. A fa megerősödött, a vas megtisztult. Tökéletes kimosás után a szinvas-részeket 20 o/o-os csersavoldattal passziváltuk és íegyverzsir-va- zelin védőréteget alakítottunk Iá rajta. A vastárgyak tisztításával kapcsolatban megemlitjük még a következő eljárást, mit sikerrel alkalmaztunk több esetben. Ha nagyméretű - nem földből előkerült - nagyjából egy enletes rozsdaréteggel borított tárgyat kell megtisztítanunk, azt következőképpen végezhetjük: a tárgyról kemény gyökcrkefével először a port, szennyet és a lazán tapadó rozsdát keféljük le. Ezután ferrofixolba mártott kemény kefével alaposan megkeféljük a tárgy felületét. A ferrofixolt pár perc múlva ronggyal letöröljük a felszínről. Ha azt látjuk, hogy' még mindig maradt rozsda a vason, a ferrofixolos kefélést megismételjük és az oldatot ismét ronggyal szedjük le. A kezelést részletekben is végezhetjük és így nemcsak a rozsdát sikerül eltávolitanunk, hanem egyben passziv vasfelületet is kapunk. Kezelés után a tárgyat nem kell öblíteni, mosni, ami magában nagy előny nagyméretű, esetleg rögzített tárgyaknál. A teljesen letisztított felületet fegyverzsir-vazelin keverékével szintén nagyon alaposan kenjük be a már ismertetett módon. Ezt a fémtisztitási eljárást néprajzi tárgyak, eddig szabadban őrzött vastárgyak, kapuveretek, feszületek, kilincsek, cégérek, páncélingek esetében célszerű alkalmazni. A fémmaggal rendelkező vastárgyak tisztítására alkalmazható módszerek közül azokat soroltuk fel, amelyeket saját laboratóriumunkban jő eredménnyel kipróbáltunk. Általános érvényű, szigorúan körvonalazott eljárást nem kívánunk adni, mert majdnem minden tárggyal kapcsolatos prdbléma egyedinek tekinthető a múzeumban és sokszor már a megkezdett kezelés közben derül csak ki, hogy melyik eljárás lenne a továbbiak során alkalmas. Kellő gyakorlat után minden restaurátor talál az ismertetett eljárások között a saját kezelendő tárgyához alkalmas, illetve ahhoz legcélszerűbb módszert.
