Zsidó gimnázium, Munkács, 1942

SAPHIR JÓZSEF A zsidóságot sújtó tragikus napjaink egyetemes gyásza nem szűnő fáj­dalommal tölti el szívünket. A közös fájdalom szomorú áradatát ebben az esztendőben személyi gyász is növelte. Kedves tanítványunk, Saphir Jó­zsef IV. oszt. tanuló sírba vitte szeretett szüleinek minden örömét. Osztálytársai elvesztették megértő, jókedvű barátjukat, intézetünk pedig kiváló tanulóját. Sírjánál Dr. Bakonyi József öntötte megrázó szavakba a szülők, rokonok, tanárok, osztálytársak, barátok és ismerősök mély fájdalmát és kérte a Mindenható vigaszát. Kegyelettel idézzük fel sze­retetreméltó diákegyéniségét, pirospozsgás arcát, mely mindig vidám életderüt tükrözött. Szomorú megindultságban könnyek közt megígérjük, hogy emlékét mindig őrizni fogjuk. BERGER MIKLÓS Forró nyár közepén villámcsapásként sújtott ránk újabb tragédia. Szeretett tanítványunk, Berger Miklós V. oszt. tanuló Máramarosszige­ten, az Iza hűs hullámaiban lelte halálát. Berger Miklós alig egy éve iskolánk növendéke, de ezen idő alatt derék egyéniségével elnyerte tanárai és tanulótársai szeretetét. Kötelességtudó, csendes tanuló volt, iskolatársainak jó barátja, szerény modorú, igaz zsidó érzésű diák. Tra­gikus elmúlása gyászba borítja iskolánkat, emlékét őszinte fájdalommal és igaz kegyelettel fogjuk ápolni. 3

Next

/
Thumbnails
Contents