Állami gimnázium, Munkács, 1941
hogy három faluról jött elsős gimnázistánkat is hozzácsaptuk a vizsgáztatandókhoz az összehasonlítás kedvéért. Kettő közöttük jeles tanuló volt, a harmadik közepes. Az egyik jeles jó eszével és kitartó szorgalmával, a másik istenadta rendkívüli tehetségével és ambíciójával érvényesül. A vizsgát 28-án képleírással kezdtük. Egy kedves kis családi jelenetet ábrázoló képet mutattunk nekik három percig. Utána félóra alatt le kellett írniok, mit láttak a képen, mi jutott eszükbe róla. A dolgozatot hat szempont szerint kellett értékelni: a) értelmesség, b) megfigyelőképesség, c) képzelőerő, d) stilus, e) helyesírás, f) formaérzék szerint. Az ilyen teszteknél (próba) előfordulható nehézséget mi se mutatja jobban, hogy míg az a gimnázistánk, aki világos fejével és erős szorgalmával érvényesül, tiszta kettesre írta a dolgozatát, a közepes tanulónk tiszta hármasra, a kiváló tehetségünk, akinek egyik legerősebb oldala a fogalmazás, fele hármas, fele kettes lett. (A jegyeket az előbbi értelembe vegyük!). Meg kell azonban jegyeznem, hogy ezen tanulónk kicsit lassú. Nem az esze vált lassan, mert az pompás, hanem az írása rossz, ő pedig nagyon igyekszik rendesen írni. A növendékek megfigyelése már az írásbeli alatt megkezdődött, ill. folytatódott. Hogy ez a megfigyelés könnyebb lehessen, mindenkinek neve ott volt kitűzve nagy betűkkel a ruháján. A képleírás után kezdődtek az igazi tesztek. Nyolc írásbeli teszt volt. A tesztek osztályzása előre meg volt szabva. Osztályzásuk pontértékeléssel történt, az egyéni véleményt teljesen kizárták. Minden tesztnek azután külön átszámítási kulcsa volt egyesre, kettesre, hármasra. Az emlékezetet két teszt vizsgálta. Az elsőnél 7, 9 majd újra 9 szópárt hallottak a vizsgázók, majd a szópár első tagjának elmondása után a párját az előttük levő papírra emlékezetből fel kellett írni. Ez a teszt majdnem mindenkinél jeles volt. A másik teszt annál gyengébben sikerült. Itt öt mondatot kellett emlékezetből leírni. A mondatok egyre nehezebbek lettek. A két jeles gimnázistánk is kettesre dolgozta fel, a harmadik hármasra. (Persze ne feledjük e jegyek jelentését!) A logikai képességet kritikai analogia-alkotással vizsgáltuk. Ez abban áll, hogy egy harmadik szóhoz kiválasztunk egy szócsoportból olyan negyediket, mely úgy felel meg a harmadiknak, mint a második az elsőnek, s ezt aláhúzással megjelöljük. Pl. csizma-láb, kalap-kabát-orr-látni-fej. madár-énekei, kutya-kukorékol-ugat-őriz-fút. 20 ilyen sor volt. A munkaidő 10 perc volt. Ez megint jó szóródást mutató teszt lett. Egyes egy se lett, csak a kiváló gimnázistánké, s a másodiké kettes, a harmadiké hármas. Ugyancsak a logikai képességet vizsgálta az ellentétek megkerestetése is. Ennél a tesztnél 25 jelzőnek, fogalomnak kellett megkeresni az ellentétét. Itt egy egyes sem volt. A legjobb megint a gimnázistánké volt. Majdnem egyes, a másodiké rendes kettes, a harmadiké hármas. Itt a munkaidő csak 4 perc volt. Az asszociáció-képességet kutatta az inger-szavas teszt. Tíz inger-szóhoz egyegy percnyi ideig helyes társításokat kellett fűzni. Az írás készség itt is szerepet játszott. Nem is volt jeles. Gimnázistáink közül az első kettes, a másik kettő hármas lett. Az ezután következő teszt volt a legravaszabb, mégis ezt kellett a legszigorúbban osztályozni. Csak a teljes megoldás volt egyes (100 pont), 90—100 pontig kettes, alatta már hármas. Egy fehér lapot kaptak a vizsgázók, azon körök háromszögek, négyszögek voltak, kicsik és nagyok, fehérek, feketék és csikósak. Egy megadott kulcs szerint kitalált idegen nyelven alája kellett írni a nevüket. Itt a gimnázistáknak nagy előnyük volt. Mégis akadt az elemisták közül olyan, aki elérte a gimnázisták legjobbjának eredményét (95 pont), s a másik kettőt többen túlszárnyalták. Az utolsó tesztnél számsorokat kellett kiegészíteni. Itt inkább a legnagyobb részt hatodik elemiből idekerült elemisták voltak előnyben, mert elemiben sok számsor kiegészítést végeznek. A tehetséges gimnázistánk azért az egész csoportban az első lett, de a másodiké egyike lett a leggyöngébbeknek, a harmadikéról nem is érdemes szólni. Május 28-án délután egy kis tanulságos mesét olvastattunk velük, utána a tartalmat is elmondták. Itt érdekes megfigyeléseket tehettünk. Az olvasás, a tartalom elmondás igen sokat elárult a vizsgázó egyéniségből. A tanulságot alig-alig értette 4
