Állami gimnázium, Munkács, 1940

2.) A város köteles lesz a kezelésére bízott gimnáziumi alapítványok kamatai fejében fizetett 1074 forinton felül a gimnázium fenntartásához évi 2926 forinttal járulni, amely összegből a fokozatos fejlesztés tartama alatt csak a megfelelő részlet, jelesül egy-egy osztály után ezen 2926 forintnak egy negyede lesz fizetendő. E hozzájárulás nem szenved csökkenést akkor sem, ha az épület elkészül, amelyben az igazgató termé-' szeitbeni lakást fog kapni. 3.) A város a gimnáziumi helyiségek fűtésére ezentúl évenként 160 m' kemény 'hasábfát lesz köteles adni, és azt helybe szállíttatni. A miniszteri leiratban foglaltaknak a város képviselőtestülete 1890 június 12-én eleget tett, s a leiratban foglalt feltételeket teljesen elfogadta. Végre Bereg vármegye törvényhatósági bizottsága 1890. október 2-án tartott közgyűlésén a város határozatát jóváhagyta. Az épület röviddel a határozat után megépült, s 1892—93. tanévben az intézet évkönyvében Fankovics igazgató így ír róla: »Munkács város áldozatkészségét hirdeti a fényes palota, melyet a főgimnázium elhelyezéséne saját költségén emeltetett, A tanév történetének mindenesetre legjelentősebb mozzanata a tanév kezdetével az új épületbe való beköltözködés volt. Egészben véve az épület alkalmas arra, hogy a nyolc osztály, mérsékelt létszámmal benne elhelyezhető legyen. Bebútorozását a város eszközölte.« Már az 1895—96. évben olyan feljegyzéseket találunk, mélyek mutatják, hogy az intézet új épülete nem felel meg teljesen rendeltetésének: »A beköltözködés óta meggyőződtünk róla, hogy a tantermek kissé szűkek. A tanszerek nem helyezhetők el célszerűen, könyvtárának már most sincs elég hely, s rövid időn belül pótolandó lesz«. A pancsovai terv alapján elkészült épület tehát már az első években szűknek bizonyult. Ez az intézet jelenlegi épülete, mely az 1897. április 13-án felvett jegyzőkönyv alapján az állam t tulajdonába ment át. Már a háború alatt erősen szűknek bizonyult, s ismételten felvetődött új épület emelésének terve. Időközben minden helyiség a tanítás céljaira szolgált. így megszűnt az igazgatói lakás, s ennek helyén könyvtári és szertári helyiségek létesültek. Az intézet az 1938. évi felszabadulás óta a nm. VKM. jelentékeny támogatását élvezte. Kevehází Kovács Gyula miniszteri osztályfőnök és dr. Bassola Zoltán miniszteri titkár 1939. június 14—17. napjain látogatást tettek az intézetben. Előzőleg 1939. február hó 12-én Otto László miniszteri osztályanácsos műszaki szempontból tartott vizsgálatot. A vizsgálat eredménye az 1939. évi nagytatarozás 40.000 pengő költséggel. Ekkor készült a vízvezetékberendezés, a homlokzat, a falak, tetőzet kijavítása, valamint a tornaterem rendbehozatala is megtörtént. 1940. november hó 30-án a nagyméltóságú Vallás és Közoktatásügyi Miniszter úr 53.262/1940. V. 1. sz. rendeletével engedélyezte a gimnáziumnak »Árpád fejedelem«-ről való elnevezését. Az intézet új neve: Munkácsi M. Kir. Áll. Árpád Fejedelem Gimnázium. Az intézet eddigi igazgatói: Hrabár Mihály 1868/69—1873/74-ig Fankovitíh Sándor 1874/75—1900/01-ig, Bohner Jákó 1901/02—1915/16-ig. dr. Jankovich József 1916/17—1918/19-ig. — Dragula Miklós 1919/20— 1935/36-ig, Gottvald János ideiglenes igazgató 1936/37—1937/38-ig, dr. Jankovich József 1938/39-től — 1940. június 6-ig, Szepesvári Béla 1940 VI. 6-tól. Intézetünk az 1940/41 tanévben fennállásának 73-ik évét töltötte be. 9