Állami gimnázium, Munkács, 1916

5 jó megjelenése, tekintélyes alakja megfelelő pozíciót biztosított neki a társadalmi életben. Több jótékonysági és kulturális egyesületnek volt tagja s éveken át a helybeli kaszinó elnöke. Röviden, főbb vonásaiban igyekeztünk megrajzolni Bohner Jákó egyéniségét és munkásságát. De a kép nem volna teljes, ha meg nem emlékeznénk az ő katonai működéséről. Ez adja nála a ke­retet a képhez. Pályája kezdetén, egyetemi tanulmányainak befe­jezése után, részt vett mint hadnagy a boszniai hadjáratban, s most, mint honvéd százados sz. k. v., a világháború kitörése óta, rövid megszakítással, ismét katonai szolgálatot teljesít. Az intézet, melynek Bohner Jákó annyi éven át minden sze­rető gondját és fáradhatatlan munkáját szentelte, januárius hó 28.-án búcsúzott el tőle. A tornaterem volt az ünnepség színhelye, ahol a tanári karon és az-egész tanuló ifjúságon kivül megjelentek az ünnepelt tisztelői és barátai is. E sorok irója, mint a tanári kar szószólója, őszintén átérzett beszédében méltatta Bohner Jákó ta­nári és igazgatói érdemeit; Bihari Ferenc, internátusi főfelügyelő, az internátus körül kifejtett fáradozásaiért mondott neki köszönetet, a tanuló ifjúság háláját és szeretetét pedig Fenyves Pál, VIII. o. tanuló tolmácsolta. Bohner Jákó a tanári karhoz és a tanulóifjúsághoz intézett válaszaiban újból tanúságot tett arról, hogy mennyire szivéhez nőtt az iskola, mennyire szereti a tanuló ifjúságot. Az ünnepély végén, melyet a megilletődött hála és szeretet nemes érzelmi tet­tek egyszerű kereteiben magasztossá, Makoviczky György tanár in­dítványára a tanári kar elhatározta, hogy a távozó igazgató arcké­pét megfesteti a tanácsterem számára. Néhány héttel később, a tanker, kir. főigazgató, a hiv. látoga­tása befejeztével megtartott konferencián, nagy elismeréssel emlé­kezett meg a nyugalomba vonult igazgató működéséről és neki hosszú és buzgó szolgálatáért jegyzőkönyvileg köszönetét fejezte ki. Mi, akik Bohner igazgatónak hosszab-rövidebb ideig szerény munkatársai voltunk, s megtanultuk benne becsülni az embert, tisztelni nehéz pályánk avatott munkását, s szeretni mindnyájunk jó barátját, meleg szeretettel kívánjuk neki, hogy a jól megérde­melt nyugalmat abban a fiatalos jó egészségben, abban a korát megcáfoló életerőben, amellyel éveken át velünk dolgozott, s amely­ben tőlünk bucsut vett, még sokáig élvezhesse. Dr. Jankovics József Mihály.

Next

/
Thumbnails
Contents