Állami gimnázium, Munkács, 1915

7 Az intézeti épület; a tanitás. Milyen más is volt 1014. és 1915. szeptember elseje nálunk, s az egész országban! I

()i4-ben a beiratkozások idején már félelmetes tömegben hömpölygött határaink felé az orosz áradat. Néhány nap pal az első hadüzenet után (aug. 5.) intézetünket a katonai hatóság cs. és kir. tartalékkórház céljaira foglalta le, s a hadszíntér közeledése következtében egyelőre szó sem lehetett kiürítésről. Teljesen arra a két épületre szorultunk tehát, amelyet épen a nyáron béreltünk ki a Vilmos császár-uton két osztály elhelyezésére. A katonai intézményekkel megrakott városban még egy harmadik tantermet is kaptunk ugyan, de természetesen a tanitás megkezdésére nem i is gondolhattunk. A tanári karnak hadba nem szólított tagjai azonban szept. elsején megkezdték dolgukat. Megtörténtek a javító és magánvizsgák (szept. 2—10-e között délutánonként), s a min. rendelet értelmében v e napok délelöttjein a beiratkozások is. Tanításról azonban később már azért sem lehetett szó, mert okt. 1-én a város lakossága az orosz betörés fenyegető veszedelme elöl elmenekült. Novemberben a helyzet annyira javult, hogy az iskolák megnyitása kívánatossá lett/Hosszas közbenjárás után nov. 22-én a főgimnázium épülete fel is szabadult, (a főgimnáziumi internátus uj épülete azonban nem), s igy a szükséges tisztogatási munkálatok elvégzése után nov. 30-án a tanítást megkezdhettük az I—VI. osztályokban is, miután már nov. 5-étöl kezdve a VII—VIII. osztályokban rendesen folyt a tanitás a bérépületben. Sajnos ez a tanitás a legkritikusabb helyzetben csak dec. 16-ig tartott, mert a város ekkor újból elmenekült, s igy — a karácsonyi szünet, majd a trónörökösünk látogatása következtében foganatosított intézkedések miatt csak dec. 31-én nyithattuk meg újból az iskolát. Ettőlfogva a főgimnázium épületét megszakítás nélkül használhattuk. Nehézség volt elég igy is. Maga a már régóta szűknek bizonyult s nagyobb mérvű kibővítésre és renoválásra szorult gimnáziumi épület a katonai lefoglaltság következtében nem szenvedett sok kárt. A tartalék kórház kitelepítése után szükségessé vált javítások és tisztogatások költségeit, összesen 654 k. 99 fillért, az illetékes katonai parancsnokság megtérítette. Azonban a rozoga iskolai berendezés a sok hányás-vetést nagyon megérezte. A padokat, kathedrákat hónapokig az udvaron verte az eső, s igy nem csoda, ha egy részük teljesen hasznavehetetlenné vált. Ennek az állapotnak a nehézségeit természetesen ma is érezzük, mert a mai viszonyok között pótlásról szó sem lehet. Még nagyobb károk estek az uj áll. internátusban, a hol a tari talékkórház kitelepítése után (szept. végén) magában az épületben a helyreállítások és javítások 4055-51 kor.-ra rúgtak, a bútorzatban pedig 2399-90 kor. volt a kár. Ujabb nehézségek támadtak az elhelyezkedésnél a mikor 1915. jan. 17-én a német császári déli hadsereg bérépületünket beszállásolási célokra lefoglalta, mely időtől fogva ez megszakítás nélkül katonai célokat szolgált 1916. évi május hó l-ig, s ezen idő alatt csak annyi hasznát láttuk, hogy az egyik iskolaszolga lakott benne. A németek távozása (1915. jun. 9.) után ugyanis nemsokára a cs. és kir. 5. gyalogezred foglalta le, részben gyengélkedő legénység számára kórháznak, részben pedig katonai műhelynek.