Állami gimnázium, Munkács, 1912

4 Látom őt íróasztala előtt! Előtte könyv, régi irás, megfakult foliánsok, régi magyar dicsőségünk ékes emlékei. Szerencsés búvára volt a mi szép nyelvünknek. Számtalan cikke tudományos megállapításaiban szinte úttörő. Nyelvészeti folyóiratainknak mindig szívesen látott vendége volt. De nem hanyagolta el társadalmi kötelezettségeit sem soha. Érezte és tudta, hogy nem lehet az igazán nevelő, tanár, tanító, aki megszakítja a való élettel való szerves és szoros kapcsolatot. A tanár az életre kell, hogy neveljen! De hogyan tegye azt, ha ő a saját életét mintegy kiszakítja a köz szerves kapcsolatából!? Alig van humanitárius, avagy más progresszív célzatú intézményünk, amelynek alakításában, intézésében jelentékeny szerepet ne játszott volna s tette ezt mindig az igaz ember messze látó önzetlenségével. S ha ily sokféle erős és idegrontó munka után hazatérhetett kis Tuskulanumába: akkor lehetett csak a magáé és azoké, a kik a legközelebbről szerették. Családjáról soha sem beszélt előttünk máskép, mint — „az enyéim" — „az én édeseim" — „az én drága jó feleségem" — „az én jó gyermekeim!" A finoman, érzően szerető s e gyöngédségében egész szivével felolvadó családapának a mintaképe. Boldog ember! A nagy csapásban, amely szivét érte, s amely a legszeretőbb hitvest elragadta oldala mellől, részt vettünk mi is; közös gyásza, volt e gyász az egész tanári karnak, mely aranyszívű kollegáját mély és meleg szeretettel öleli körül mind e mai napig. * Egy szép kép tűnik e percben elém: Csöndes alkony, búcsúzót int a tünő napsugár. Aranyszine, mint az engesztelődés auroleája vetődik egy tartalmas élet fölé. Kis ház belsejében békés szivek között, a megérdemelt nyugalom párnáján ül egy bölcs öreg ember; kezében könyv, arany a kötése, arany az Írása: Aranynak irása. S a szép okos szemű bölcs ember utána nézve a búcsúzó sugárnak, visszanézve a múlt idők ködlő messzeségébe: meghatottan olvassa a körötte sürgölődő fiaknak és leányoknak, apró unokáknak: „Földi ember kevéssel beéri Vágyait, ha kevesebbre méri." Zombory Andor.