Állami gimnázium, Munkács, 1911

I. A szocializmusról. I. Bevezetés. A középiskolai tanitás feladata az, hogy az emberiségnek, első sorban hazánknak jogi, családi, társadalmi és állami kialakulását ismertesse. A történelem tárgya tehát az ember, de nem önmagá­ban, hanem ugy, hogy az embert társas működésében mutatja be. Történelme csak kulturnépnek van, még pedig azon időtől fogva, amint kilép a barbárság állapotából, gazdasági és ideális javakat teremt, s ezeket az utódoknak átadja. Az ember a fejlődés fokán nagyon hamar eljut oda, hogy nemcsak a mindennapi eledelét szerzi be, mint az állat, hanetn másnapra is gyűjt, s ennek ered­ménye a vagyon. Az embert első és legerősebb ösztöne arra in­dítja, hogy a megélés eszközeit megszerezze. Ám a földi dolgok véges számban, korlátolt mennyiségben vannak meg, s megszerzé­sük nem foly le verseny nélkül. Eme versenyt nevezik az élet harcának. Harc az élet, de ennek a harcnak két faja van: az a harc, melyet az ember a megélhetés végett a természettel folytat, amely harcban az ember gyenge erejével, de erős eszével, vas­akaratával a természet erőit megfékezi, rajta úrrá lesz, — felemeli, nemesbiti az embert, s ennek a harcnak köszönjük a haladást, a kulturát, A másik harc azonban nem a kenyérért, hanem a több kenyérért és az élvezetért folyik, s ez a harc utálatos, mert gyen­geségéből, a szemek kívánságából fakad és bűnre vezet. A társadalmi fejlődés aztán minden időn át ebben az irány­ban halad, s ennek következtében az emberek a társadalomban két nagy csoportba oszlanak: a vagyonosok és vagyontalanok osz­tályába. Rómában a patríciusok és a nép, a misera plebs, más­felül a rabszolgák milliói közt áthidalhatatlan ür tátong, melyet sem Servius alkotmánya, sem a népnek a szent hegyre való ván­dorlása, sem a Grachusok erőfeszítése nem képes betölteni, s mi­kor a római impérium világbirodalmi lendületet vesz, akkor lesz Rómában legerősebb a pauperizmus. Minden jog forrása a vagyon volt és a születés, s akik vagyonban születtek, azoknak osztálya szervezett jogokkal védelmeztetett meg a vagyontalanokkal szem­ben, kiknek joguk egyáltalában nem volt. Tudjuk, hogy Servius

Next

/
Thumbnails
Contents