Állami gimnázium, Munkács, 1911

23 rokonérzésüket kifejezzék a lengyel felkelés áldozatai iránt. Az Internacionálé 8 évig rettegésben tartja Európát, mert oly nagy tömeget szervezett, mely eladdig ismeretlen volt. Marx célja ezzel az volt, hogy tevékeny utmutatást és vezetést adjon e szövetség az egyes országok szociális mozgalmainak és sikerült is e szervezetben egyesítenie a francia proudhinistákat, az angol szakszervezeteket, az olasz mazzinianusokat, s a német lassalleistákat. A nemzetköziség eszméje azonban mindinkább gyengült, az egyes országok nemzeti alapon szervezték a szocializmust, s midőn a francia kommune borzalmai felnyitották a muukások szemét, az Internacionale felbomlott. A forradalmi elv megbukott, s az egyes nemzetek munkásai külön szervezkedtek, s a szakszervezetek gazdasági alapra helyezkedtek. Az internacionalenak nagy jelentősége abban volt, hogy először egyesitette egy nagy érdekszövetségbe a világ összes proletárait, s megmutatta, hogy a kapitalizmus nemzetközi irányzatának szükségképi következménye a proletármozgalom nemzetközi fejlődése, másodszor pedig abban, hogy a marxista eszméket az egész világon propagálta. De éppen a marxizmus túlzott iránya buktatta aztán meg, s helyébe a szakszervezet, a szindikálizmus lépett. A szindikálizmus a franciáknál fejlődik ki, s abban áll, hogy a szociálizmus eszméit szakszervezetek keretében akarja megvalósítani. Fegyvere az általános sztrájk, a szabotázs, (a munkatermeivény elsilányitása), tehát az erőszak. Szerintük a szakszervezetek fogják az állam kereteit szétrepeszteni, ugy, hogy a társadalom összes gazdasági funkcióit átveszik, ezáltal magához ragadják a termelést, s ennek alapján a termelési rendszert, a munkaidőt, jövedelmet ugy állapítják meg, ahogy érdekeiknek legjobban megfelel. Az iskola legyen a tanítóké, a vasút a vasutasoké, a színház a színészeké, mondja ez irány. Még egy irányról kell a szociális mozgalom tárgyalásánál megemlékezni, s ez az anarchizmus. Bakunin Mibály orosz anarchista ugyanis 1868-ban, midőn az első Internácionálénak erős Marx-féle irányzata kemény bírálatot vált ki az ellenzék részéről, megalakítja az Alliance internacionale de la democratic sociale-t, melyben főként az olasz és spanyol szocialistákat egyesitette, s némileg a franciákat is, s ebben a szövetségben Bakunin a revoluciót, a forradalmat akarja elvként megvalósítani. Az volt a célja, hogy mindenáron forradalmat csinál, mig Marx a forradalmat csak a legvégső esetben tartja jogosultnak. Hogy a már erős gyökeret vert szocializmus megszabaduljon Bakunin befolyása alól, 1872-ben a szövetség főtanácsát átteszi New-Yorkba. Nagy tévedés tehát azt hinni, hogy a szocializmus, ugy, ahogy ma az egész világon szervezve van, forradalmi jellegű volna. Ez