Állami gimnázium, Munkács, 1911

20 Anélkül, hogy eme más, de nagyon fontos tényezők ismerte­tésébe kezdenénk, kijelentjük, hogy az emberi társadalom átalakí­tása oly módon, ahogy azt Marx szocializmusa képzeli, egyene­sen lehetetlen, mert az elvek, melyeket Marx hirdetett, egyes rész­leteiben tévesek, a maguk egészében pedig egyoldalú, kivihetetlen Utópia benyomását teszik az elfogulatlan kutatóra. Engels Frigyes, Marx müveinek társszerzője élete alkonyán egyik müvében megvallja, hogy a történelem nekik és azoknak, akik hasonlókép gondolkodtak, nem adott igazatt. Marx is kijelen­tette egy izben, hogy ő tulajdonképen nem marxista, amivel azt akarta jelezni, hogy feltétlen egyik állításához sem ragaszkodik, s ma már általános a nézet, hogy a Kommunisztikus Kiáltvány csak egy történeti okmány, s ma már nem igazi programmja a mai szociáldemokráciának. Marx rendszere, mint tudományos szocializmus abszurdum. Mint a fennálló társadalomnak kritikája azonban egyike a mult század legnagyobb alkotásainak. Óriási hibája, hogy a hitet és tu­dást, világnézetet és gyakorlati szempontokat ugy kötötte össze, hogy az egész mű Platón és Morus Tamás zsenialis Utópiának színvonalára síilyedt. Programmja kivihetetlen, tele van ellenmon­dásokkal, be nem bizonyított feltevésekkel, s egészében nemcsak társadalom- és vallásellenes, hanem ellenkezik minden művelődéssel. Nekünk, kik az ideális világnézetnek vagyunk hivei, kik a test­ben lelket, a világban egy első szellemi okfőt, Istent hiszünk, a történelmi materiálizmus tarthatatlansága nem szorul bizonyításra. Abban igaza van, hogy a történeti fejlődésben nagy szerepe van a gazdasági tényezőknek, s az is igaz, hogy a történettudomány sokszor nem látta azt a belső kapcsolatot, mely a gazdasági kul­tura és az egyes történeti események és intézmények közt fennáll, de a történelem amellett is fényesen tanúskodik, hogy a döntő szerepe mégis csak a szellemi erőknek van, s hogy az egész gaz­dasági kultura mégis csak az emberi szellem alkotása, s nem meg­fordítva. A kereszténységet pl. ki merné az akkori gazdasági vi­szonyok produktumának mondani? Ki merné állítani, hogy a mi 48-as szabadságharcunk csak gyomorkérdés volt? A Zrínyiek, a Rákócziak önfeláldozó küzdelmét sem lehet tisztán gazdasági ténye­zőkre visszavezetni. A szocializmus abbeli reménye, hogy a termelő eszközök kö­zös birtokká tétele által az állam megszűnik, teljesen alaptalan. Ennek a feltevésnek magyarázata az, hogy az állam feladatának egyedül a büntettek megbüntetését tekinti, s minden bűntett szülő­okának a magántulajdont. Persze helytelen a következtetés, ha a főtétel hamis. Mennyi büntettet követ el az emberiség az erkölcsi­ség ellen, melyek kizárólag az ember rendetlen testi kívánságában gyökereznek, különösen, ha még a vallás sem fogja az embert vá­gyai teljesitésébeu megakadályozni! Aztán a becsület és szabad-

Next

/
Thumbnails
Contents