Állami gimnázium, Munkács, 1911

20 Anélkül, hogy eme más, de nagyon fontos tényezők ismertetésébe kezdenénk, kijelentjük, hogy az emberi társadalom átalakítása oly módon, ahogy azt Marx szocializmusa képzeli, egyenesen lehetetlen, mert az elvek, melyeket Marx hirdetett, egyes részleteiben tévesek, a maguk egészében pedig egyoldalú, kivihetetlen Utópia benyomását teszik az elfogulatlan kutatóra. Engels Frigyes, Marx müveinek társszerzője élete alkonyán egyik müvében megvallja, hogy a történelem nekik és azoknak, akik hasonlókép gondolkodtak, nem adott igazatt. Marx is kijelentette egy izben, hogy ő tulajdonképen nem marxista, amivel azt akarta jelezni, hogy feltétlen egyik állításához sem ragaszkodik, s ma már általános a nézet, hogy a Kommunisztikus Kiáltvány csak egy történeti okmány, s ma már nem igazi programmja a mai szociáldemokráciának. Marx rendszere, mint tudományos szocializmus abszurdum. Mint a fennálló társadalomnak kritikája azonban egyike a mult század legnagyobb alkotásainak. Óriási hibája, hogy a hitet és tudást, világnézetet és gyakorlati szempontokat ugy kötötte össze, hogy az egész mű Platón és Morus Tamás zsenialis Utópiának színvonalára síilyedt. Programmja kivihetetlen, tele van ellenmondásokkal, be nem bizonyított feltevésekkel, s egészében nemcsak társadalom- és vallásellenes, hanem ellenkezik minden művelődéssel. Nekünk, kik az ideális világnézetnek vagyunk hivei, kik a testben lelket, a világban egy első szellemi okfőt, Istent hiszünk, a történelmi materiálizmus tarthatatlansága nem szorul bizonyításra. Abban igaza van, hogy a történeti fejlődésben nagy szerepe van a gazdasági tényezőknek, s az is igaz, hogy a történettudomány sokszor nem látta azt a belső kapcsolatot, mely a gazdasági kultura és az egyes történeti események és intézmények közt fennáll, de a történelem amellett is fényesen tanúskodik, hogy a döntő szerepe mégis csak a szellemi erőknek van, s hogy az egész gazdasági kultura mégis csak az emberi szellem alkotása, s nem megfordítva. A kereszténységet pl. ki merné az akkori gazdasági viszonyok produktumának mondani? Ki merné állítani, hogy a mi 48-as szabadságharcunk csak gyomorkérdés volt? A Zrínyiek, a Rákócziak önfeláldozó küzdelmét sem lehet tisztán gazdasági tényezőkre visszavezetni. A szocializmus abbeli reménye, hogy a termelő eszközök közös birtokká tétele által az állam megszűnik, teljesen alaptalan. Ennek a feltevésnek magyarázata az, hogy az állam feladatának egyedül a büntettek megbüntetését tekinti, s minden bűntett szülőokának a magántulajdont. Persze helytelen a következtetés, ha a főtétel hamis. Mennyi büntettet követ el az emberiség az erkölcsiség ellen, melyek kizárólag az ember rendetlen testi kívánságában gyökereznek, különösen, ha még a vallás sem fogja az embert vágyai teljesitésébeu megakadályozni! Aztán a becsület és szabad-