Állami gimnázium, Munkács, 1910

9 találkozunk; igy például oxigén fejlesztésnél káliumchloratot barnakővel izzítunk össze, amikor a káliumchlorát káliumchloridra és oxigénre válik szét az alábbi egyenlet értelmében: 2KC10s = 2KC1 -f 302, mely reakciónak végén a barnakő qualitative és quantitative változatlanul marad meg. Itt tehát a barnakő mint katalizátor szerepelt és a szétválást nem idézte elő, hanem csak előmozdította, amit az bizonyít legjobban, hogy a káliumchlorát hevítésre már magától is fejleszt oxigént; mely szétválás azonban különösen alacsonyabb hőfokon oly csekély mértékű, hogy gyakorlatilag nem igen lehetne hasznát venni és ezért itt a barnakövet alkalmazzák, meiynek ezen esetben már alacsonyabb hőfokon is igen nagy a reakciógyorsitó hatása. — Egy igen érdekes katalitikus hatással találkozunk, midőn hidrogént a Döbreiner-féle gyujtógépben platintaplón vezetünk keresztül, amikor tudvalevőleg a hidrogén a levegőben foglalt oxigénnel egyesülve vizzé ég el, ami közönséges hőmérséken nem történhetik meg máskülönben. Ez esetben platintapló jelenlétében a hidrogénnek oxigénnel vizzé való egyesülése oly gyorsan megy végbe, hogy a reakció következtében keletkezett hő elegendő a hidrogénnek gyuláshőmérsékletre való hevítésére. A platintaplónak ezen nagyfokú katalitikus hatása folytán igen nagy a gyakorlati haszna is; ugyanis a gázlámpáknál alkalmazzák e végből leginkább, hol a kiáramló világitógáz gyúlékony részeinek oxigénnel való egyesülését segiti elő, midőn a reakció sebessége folytán létrejött hőmennyiség elegendő a gáz gyúláshőmérsékletre való hevítésére. Ugyanis a gáz az előbb kifejtettek alapján már a tapló jelen nemlétében is oxidálódik, de ezen reakció sebessége oly csekély mértékű, hogy távolról sem fejthet ki annyi hőt, ami által a gáz gyúláshőmérsékére hevülhetne. Egy praktikus szempontból igen fontos reakcióval találkozunk a kéntrioxidnak oxigénből és kéndioxidból való keletkezésénél: SO2 + 0 = SOs. Ezen reakcióra, mely már magában véve is rendkívül lassú folyamatban van, szintén a platintapló hatott gyorsitólag. Ez alapon készítik nagyban a kénsavat is, ahol a platintapló katalitikus hatásának nagy gyakorlati hasznát is látjuk. Ezenkívül vannak azonban még más anyagok is, melyeket katalitikus hatásuk folytán igen előnyösen használnak fel a kénsavnak gyártására. Katalitikus hatásuknál fogva említést érdemel a fémszulfátok közül is néhány. így például rézszulfát hatására a sósav és a levegő oxigénje között gyors cserebomlás megy végbe és szabad chlór képződik az alábbi egyenlet értelmében : 2HC1 + O = H2O + 2C1, mely reakció megfelelő sebességgel csak akkor meg végbe, ha rézszulfátoldattal átitatott tajtékkövön vezetjük keresztül a fenti gázkeveréket. Ezen reakció végén ugy a rézszulfát, mint a tajtékkő természetesen teljesen változatlanul marad vissza. A platina a fent leirt katalitikus hatásokat nemcsak taplóalakjában nyilvánítja, hanem amint Bredig, heidelbergi egyetemi tanár vizsgálatai alkalmával bebizonyította, annak kolloid vizes oldata is szerepelhet katalizátor gya-