Állami gimnázium, Munkács, 1908
36 Magánolvasmányok: Két szomszéd vár. Arany 5 balladája. Helység kalapácsa és Petőfi néhány elb. költeménye. Kérők. Csalódások. Julius Caesar. Tompa mondái. Fáy András, Heltai, Pesti M. Gábor meséiből néhány. Népballadák és népmesék tetszés szerint kiválasztva. Abafi. Uj földesúr. Magyar nábob. Népdalok. Berzsenyi, Virág, Csokonai több ódája. Iréné. Liliomfi. Falu rossza. Csongor és Tünde. Elmélet: Aesthetikai alapfogalmak, a szép és fajai, a művészetek és azok érzéki hatása, való és költészet. A költészet értéke és haszna. Inductiv módszer alapján a költői műfajok elmélete. Dolgozatok: Havonkint egy dolgozat; a csillagozottak iskolaiak: 1. A szónok, történetíró és költő (összehasonlítás.) 2. Párhuzam a népballada és műballada között. 3. *Hajna és Ete epizódja. 4. Szigeti veszedelem tárgy, tartalom, alapeszme, külalak, epikai nagyszerűség, csodásság szerinti való fejtegetése. 5. *Szép Ilonka fejtegetése műfaj, tárgy stb. szerint. 6. Egy olvasott regény fejtegetése. 7. *A tanitó mese és az epigramma összehasonlítása. 8. Egyező és különböző pontok a lirai és epikai költészet között. 9. *Egy olvasott népszínmű tartalma, szerkezete és jellemei. Latin nyelv. Tanár: Szántó Soma. Heti óra 5, évi 166. Tk. Bartal-Malmosi: T. Livii ab urbe condita liber XXI—XXIII. — Wirth: Szemelvények P. Vergilius Maro Aeneiséből. Wagner-Horváth : Római régiségek. Olvasmányok: Livius XXI. és XXII. könyv. Vergilius: Aeneis I. és II. ének. Könyv nélkül: A XXI. kv. 6. cap., XXII. kv. 50. cap. és Aeneis I. 1 —101. vs. Elmélet: A latin történetírás. A latin epika. Livius és Vergilius élete. Az olvasott részek retorikai és poétikai méltatása. Hadi és állami régiségek. írásbeli dolgozatok száma: 15. Tárgyuk: az olvasott részek tartalmi kivonata; 2 dolgozat latinból magyarra. Görög nyelv. Tanár: Kozacsek Sándor. Heti óra 5, évi 158. Tk. Dr. Maywald J.: Görög nyelvtan és gyak. olvasókönyv. II. r. Olvasmányok: 1. Xenophon Anabásisából: Xenophon élete. (I. 1, 1—2; I. 1, 3—4; I. 2, 1—5; I. 3, 1—7; I. 4, 1—5; I. 5, 1-6; I. 6, 1; 6—7; I. 7, 1—2; I. 7, 3—4; I. 8, 25—29.) — Gnómák. Fordítás magyarból görögre. — 2. Xenophon Memorabiliáiból: Sokrates jellemzése. (I. 6, 1 —10; Ii. 1, 21—34.) — 3. A görög lyrikusokból: Csatára fel! (Kallinos.) A valódi kincs (Solon.) Jó tanács. Isten félelme. Rossz polgárok a haza megrontói. Drága szülőföldem. Szükségben kevés a jó barát. Ember tervez, Isten végez. Szegényen, de becsületesen. Istentől jő minden. Kerüld a rosszak társaságát. Legjobb a középút. Borúra derű. Dicsőségnek verejtékes az utja. A mi sok, az megárt, Donec eris felix,. . (Theognis.) Mulandó ifjúság (Mimnermos.) — 4 epitaphium (Simonides.) Az ökörhajtó és Herakles. A földmivelő fiairól szóló mese. A farkas és az oroszlán (Babrios.) Bordal. Panasz (Anakreon.) Anakreontea. Könyv nélkül: Alkalmas gnómák. Kallinos elegiája. Nyelvtan: Az V. o. tananyag rendszeres átismétlése, a „mi"-végű és rendhagyó igék. A mondattan legfontosabb részei párhuzamban a latin mondattannal. Dolgozatok: Havonkint két Írásbeli dolgozat; összesen 15. Tárgyuk: 1—3. A „mi"-végü igék I. és II. csoportjának gyakorlására. 4—7. Az V—VIII. o. rendhagyó igékre. 8. Fordítás görögből magyarra Xenophon Anabásisából (II, 3, 21—29.) 9. Az állítmány egyezése az alanynyal. 10. Acc. használata. II. Gen. használata. 12. Dat. használata. 13. Az igeidők használata. 14. Alaktani és mondattani összefoglaló ismétlés. 15. Fordítás görögből magyarra az anakreoni dalokból.