Állami gimnázium, Munkács, 1905

8 betegségektől sehol sem lehetünk biztonságban. Sokszor a teljesen elszigelten élő családoknál a legnagyobb óvintézkedések dacára is fellép, inig a járvány közt élő, semmivel sem törődő családok gyermekei teljesen immunisok maradnak. Az internátusokban a legkényesebb kérdés: az élelem ellátása. Semmi ellen sem lehet annyi subjectiv és épen e szempontból teljesen jogosult kifogást tenni, mint az élelmezés ellen. Nincs nagyobb lehetetlenség a valóságban, mint 100—150 egyén Ízlésének és igényeinek megfelelőleg főzni. Amit az egyik nagyon szeret, arra a másik nézni sem tud. Voltak oly növendékek, kik hónapokig nem ettek húst és pecsenyét, mert ők csak a vadhúst ismerték. Aztán egy kis főzési hiba előfordul a legjobb családok konyháiban és a legjobb szakácsnők közt is. Az nem baj! Azt elintézik —a leghosszabb esetben is — pár korholó szóval és az ügy rendben van. De ha ugyanaz történik az intézetben, az már „szenzáció!" Legyen csak valami kissé elsózott, vagy kissé savanyúbb, vagy épen egy kevéssé kozmás, akkor a diákok leggyorsabb telefonján ki van adva rögtön a jelszó: ne együnk, mert ilyen és ilyen stb.! Sokan ennének (néha esznek is) szívesen, de a sztrájktörőket lenézik, titokban talán meg is verik s igy búsan koplal mindenik. — A koplalásnál azonban nem állnak meg, hanem elpanaszolják, hogy mások részvétét is felkeltsék és a mellett még tüntethetnek is az intézet ellen. Pedig hányszor csinálják az ilyet az egyes hangadó felsőbb osztályúak csupa ,,hec"-ből, ha esetleg ők már egy kis hazaiból jól beebédeltek vagy vacsoráltak. Az ilyen — remélem — mindenütt ritkán előforduló esetekre csak az a megnyugtató megjegyzésem van, hogy abban az esetben, ha az étel tényleg rossz, illetve élvezhetetlen, akkor azonnal kell vagy az intézetnek, vagy az élelmezési vállalkozónak a pótlásról gondoskodnia. E célból van jelen az étkezésnél mindig az egyik tanár. Ha tehát valamely fiú éhen marad, az csak túlhajtott „finomkodásból" vagy pajtáskodásból eredhet. Az élelmezés — ezen inkább az intézet vezető személyére kellemetlen tulajdonságán kivül — magukra a növendékekre igen egészséges. — Bármely internátus vezetőségéről feltétlenül feltételezem, hogy az ételek előállításánál a legnagyobb tisztaságra és az élelmi anyag kifogástalan élvezhetőségére a legnagyobb gonddal felügyel, már csak azért is, mert ezért őt terheli a legnagyobb felelősség. — A túlságos fűszeres és zsiros ételek kerülése és az étkezési idő pontos betartása által elérjük, hogy a növendékek általában jó étvágygyal esznek és a gyomorrontást alig ismerik, kivéve „az otthoni zsiros megemlékezések"-nek néha tapasztalható rossz hatásait. Az egészség egyik fontos előmozdítója még a növendékek folytonos szórakozása. Mindig akad 80—100 növendék közt mindenik növendéknek társa, pajtása, kivel az ő egyéniségüknek és természetüknek leginkább megfelelő játékot űzhetik tetszésük és kedvtelésük szerint. Ellenvetések az internátusi élet ellen. Az internátusi élet és szervezet ezen alapvető és általános jellegű ismertetése után áttérek azon kifogásokra és ellenvetésekre, melyeket általában az