Állami gimnázium, Munkács, 1905

14 Az intézeti nevelés teliát nem zárja ki az egyéniségek érvényesiilhetését, sőt igyekszik minden gyermek lelkébe látni és az igy felismert lelki és szellemi tulajdonságok szerint irányítani az egyes növendékek nevelését. Még sok kifogás hallható az intézeti élelmezés ellen. — Minthogy erről már az egészségi viszonyok tárgyalásánál elég bőven szóltunk, csak annyit jegyzek meg, hogy itt már inkább lehetne szó: az egyéni izlés figyelmen kivtil hagyásáról. — Természetesen az intézet nem fogadó, hol mindenki étlapról rendelhet magának. Valamennyien egyformát kapnak, ami természetesen nem felel meg 80—100—130 növendék Ízlésének. Ezen talán az által lehetne segíteni, hogy az étrendet változóvá tesszük, azaz nem ugyanazt az ételt adatjuk egyazon a napokon. — Igy aztán nem fogja előre tudni a növendék, hogy mit fog kapni enni mondjuk pl. két hónap múlva. S megmarad a reménye, hogy hátha az ő kedvenc étele lesz. Az a sok éle, gúnyos kifejezés és egyes ételek csúf neve, mely minden intézetben előfordul és szokásos, a gyermekek kritizáló, elméskedő és feltűnni vágyásának jellemző, de nem komoly jellegű eredményei. — Gyakorlatbői tudom, hogy a legízletesebb és igen sok fogásból álló élelmezéssel dicsekedhető intézetben is igen gyakori az élelmezés elleni zúgolódás. Ennek nem az intézet az oka — normális viszonyok mellett, — hanem az emberi természet. Néhány igen fontos követelmény. Midőn értekezésem során az internátusi élet előnyeit annyi sokféle tekintetben kidomborítottam úgy, hogy ha nem is tökéletesnek, de megbízhatónak és ajánlatosnak tüntettem fel az internátusi nevelést, nem ismertem el az által azt is, hogy a mai internátusi rendszer minden tekintetben és minden intézetben megfelel a paedagogia, didaktika, hygienia és a modern viszonyok elvitázhatatlan követelményeinek. — Az alap már megvan a teljes kifejlődésre, de még nagyon távol állunk attól a színvonaltól, melyet a mai viszonyok közt elegendőnek és elfogadhatónak tarthatnék. Az első és legfőbb követelmény az eredményes internátusi nevelés megvalósítására az, hogy megfelelő elhelyezés legyen. Szükséges, hogy a növendékek kisebb csoportokba osztassanak legfeljebb 20—25 tanulót véve egy-egy szakaszba. Nagy tömegnél lehetetlen minden növendék viselkedését folytonos figyelemmel kisérni, lehetetlen a fegyelmet minden esetben fenntartani, mert a bűnös épen a sokaság miatt nem vehető észre, illetve nem található. Nem ajánlatos a nagyon különböző korú és osztályú tanulókat együvé csapni, mert a fiatalabbak már korán megtanulnak az idősebbektől oly dolgokat, melyekre még egyáltalán nincs szükségük, sőt talán kárukra van; romlik a fiatalabbak viselete, mert ők is amaz engedmények után vágyakoznak, melyek csak a felsőbb osztályúakat illetik meg. Ilyen csoportonkénti elhelyezés csak külön e célra épitett helyiségekben lehetséges. Az intézetnek minden szükséges kellékekkel fel kell szerelve lennie ; vízvezetékkel és központi fűtéssel, elegendő és célszerű elhelyezésű betegszobákkal — számítva a kisebb mérvű ragályos betegségekre is — célszerűen elhelyezett tanuló-, háló- és mosdó-termekkel és fiirdő-szobákkal. Szükséges