Állami gimnázium, Munkács, 1901

5 ideiglenes-, 1876. márc. 9-én kelt miniszteri rendelettel végleges igazgatóvá lett, melyet haláláig viselt. Az 1880-as évek vége felé virilis tagja lett a városi képviselő-testületnek s mint ilyen külömbözó' bizottságokban működött, melyekben vezető szerepe volt s tevékenyen folyt be a városi ügyek intézésébe. Virilis tagja volt a megyei törvényhatósági bizottságnak is, de annak ügyeiben részt nem vett. A társaskörben (Casinó) mozgott legotthonosabban, melynek sok éven át vezetője, elnöke volt. Életrajza rövidre vonva ez: Született 1846. febr. 14-én AlsóNereznicén, Máramaros vármegyében gör. kath. papi nemzetségből. Atyja később iloncai, majd máramaros-szigeti leikész és püspöki helynök. — Középiskoláit Szatmárit, a theologiát az ungvári papnevelő intézetben végezte 1871-ben; ugyanez évben megválasztatott gimnáziumi tanárnak Munkácson s 1871. okt. 1-től itt működött haláláig, mely 1902. febr. 8-án következett el. 1874. május 18-án nőül vette Pásztélyi János, huszti gör. kath. pap, leányát, Pásztélyi Annát. Ipja később országgyűlési képviselő, majd ungvári püspök lett. E házasság gyümölcse egyetlen leány gyermek volt, Fankovich Ilma, aki jelenleg Szilágyi Ambrus m. kir. honvéd főhadnagy neje. Fankovich életéből erősen kimagaslik azon ünnepély, melyet tanártársai és volt tanítványai s barátai rendeztek 1900. junius hó 4-én 25 éves igazgatói jubileumára. (1. Értesitő 1899/900. évről 13—27. old.) Ettől fogva élete, mintha tetőpontját érte volna el az iránta megnyilatkozott ünnepélyben, folytonosan hanyatlott, s bármennyire küzdött is az enyészet ellen utolsó pillanatig, a halál győzedelmeskedett felette s őt, a mindig reméllőt, a sir ölébe döntötte. Emlékét megörökítették a jubileum rendezői a gimnáziumi ifjúság részére tett 1000 koronás alapitványnyal, mely az ő nevét fogja viselni mindenha. Cs. I.