Állami gimnázium, Munkács, 1900
9 gon elmeséljük. Minden egyes előadás tartsa meg szépen osztályrészül nyert helyét. — Közbe-közbe a vígjáték is magasabb hangon szól és a haragvó Chremes 1) erőteljesebb szavakkal felíujt arczczal zsémbel és viszont a tragikus Telephus 2) és Peleus 3) is többnyire hétköznapi szavakban siránkozik, midőn mint szolga és számkivetett, mindkettő elveti magától a czafrangot és másfél rőfös szavakat, mert bizony csak igy hathatja meg panaszával a néző szivét. Nem elég, hogy szép legyen a költői mű, szivreható is legyen, ragadja el a hallgatóság lelkét, a hova akarja is. Valamint a nevetők együtt nevetnek, úgv a siránkozókkal együtt sirnak a nézők : a z t kívánod, hogy én sírjak, sírj először, magad is: akkor aztán megindít a te szerencsétlenséged Telephus és Peleus; ha rosszul mondod el a mondókádat, vagy szundikálok vagy k i k a c z a g 1 a k. Es a bánatos arczhoz szomorú, a haragoshoz fenyegető, a pajkoshoz enyelgő, a szigorúhoz komoly beszéd illik. A természet ugyanis minket a szerencse változásaihoz képest vagy örömre gerjeszt, vagy haragra ingerel, nehéz bánattal a földig lever és gyötör; azután a kedélyhullámzást nyelve tolmácsa által kifejezésre juttatja. Hogyha a beszélőnek a sorstól elli szava, hahotára fakad a római lovas a gyaloggal. Sok függ attól, hogyha isten beszél vagy hős, vagy élemedett öreg ember vagy még élte virágkorában levő tüzes ifjú, tisztes matróna vagy serény dajka, utazgató kereskedő vagy a zöldelő szántóföld művelője, a vad colchisi 4) vagy a puha assyriai 5), Thebaeben vagy Argosban nevelt. *) Chremes, színész a Heautontimoiumenon darabban. a) Telephus, Hercules fia, Achilles megsebesíti. *) Peleus, Aeacos fia, Achilles atyja. 4) Colchus, a Fekete tenger partján levő Colchis tartományból származó. s) Assyrius, a Tigris partján elterülő Assyria tartománybeli. A jellemzésről. In medias res. Vagy mondát kövess, vagy következetes jellemeket alkoss. Ha mint író a homerosi Achillest 1) mutatod be, vad legyen, haragvó, kérlelhetetlen, heves, a ki nem ismer maga számára jogot és mindent csak a fegyverre biz. Vad legyen Medea») és legyőzhetetlen, fájdalmas Ino, 3) hitszegő íxion, 4) bolyongó Io 5), bús-komor Orestes. 6) Ha valami ismeretlen dolgot hozol szinre és újat alkotni mersz, maradjon véges-végig olyan, mint a milyennek megindult a kezdetben és legyen magához következetes. Nehéz dolog ám általános sajátosságokat egyénileg előadni és te helyesebben jársz el, ha az iliumi 7) költeményt felvonásokra bontod, mint ismeretlen és mindeddig nem hallott dolgokkal állsz elő. A közbirtok tárgyai sajátoddá válnak, ha nem időzöl a silány és mindenkitől taposatt körben. Nem törekszel arra, hogy mint hű tolmács szóutánzóvá légy és nem is kerülsz úgy a zsákutezába, a honnan kimászni tilt a szemérem és a műszabály. Ne kezdj úgy, mint hajdan a cyelicus költő: »Priamus 8) sorsát zengem és a hires háborút.« Micsoda mondani valója lehet később a nagy hangú ígérőnek ? Vajúdik a hegység és nevetséges kis egér születik. Mennyivel helyesebben jár el a költő, a ki egyáltalában nem intéz gyámoltalanul. ') Achilles. Peleus és Tlietis fia. 8) Medea, Aeetes leánya, Iason felesége. 8) Ino, Cadmus leánya, Athamas thebaei király felesége, Melicertes fiával a tengerbe vetette magát. 4) Ixion, a Japitliak királya, a ki Iunot meg akarta gyalázni s ezért kerékbe töretett. 5) lo, Inachus leánya, luppiter tehénné változtatta s hosszú bolyongás után Egyptomba érkezett. 6) Orestes, Agamemnon és Clytaemnestra fia. 7) llion, (Ilios) — Trója. s) Priamus, a trójaiak királya.
