Állami gimnázium, Munkács, 1898

55 Görög pótló rajz. Tanár: Kalmár Jenő. Heti óraszám: a. Evi óraszám: 68. Tananyag, a) »Szabadkézi rajz.« Emberi íejek, kezek, lábak s testrészek rajzolása lap- és gypsmintákról. b) »Ábrázoló geometria.« A polyéderek, szabályos és görbe lapu testeknek orthogonális ábrázolása, egyenes és sikkal való metszése, Collinearis és affinis rokonság. Saját és vetett árnyék meghatározások. Pont és egyenyes testrevetett árnyéka. A kúp és a henger nevezetesebb síkmetszései. A gömb saját és vetett árnyéka. Bölcsészet. Tanár: Román József. Heti óraszám: 3. Evi óraszám: 83. Tankönyv. Ioly, Philosophiai propaedeutika. Tananyag'. I. Lélektan: A bölcsészet fogalma. A psychologia feladata. A lelki jelenségek főcsoportjai. A testi tevékenység. Értelmi tevékenység. Az erkölcsi érzelmesség. Az akarat, szabadság és megszokás. A test és lélek. II. Logika. A logika feladata. A módszer. Analysis és synthesis. A deductio ; alkotó részei: megfigyelés, kísérlet, törvénymeghatározás, a tulajdonképeni inductio; analógia, hypothesis, osztályozás. A tanúságtétel. A tudományos kritika. A történelmi kritika. A tudományok osztályozása a logikai módszerek szerint. A tévedés és okai. Egészségtan. Mint a VII. osztályban. Tornázás. Mint a VII. osztályban. Rendkívüli tárgyak. Franczia nyelv. Tanár: Bohner .Iákő. I. /okodat. Heti óraszám : 1. Evi óraszám: 31. Tankönyv: Bartos-Chovancsák. Franczia Nyelvtan és Olvasókönyv 1. r, 10. kiad. Tananyag. I. Olvasmányok-. L' Ecole. La famille, Lettre d' un Ecolier. Le mauvais fils puni. L' Aannée scolaire. Poids et mesures. Les monnaies. Les Repas. Entretiens, .Au restaurant. Gallicismes. Le corps humain. Le firmament. La francé. Le Printemps. L' Oie et le Canard. Billet de Commande. Lettre de réclamation. Les chemins de fer. Chez le pape tier. Az olvasmányok tartalmi reproductiója. II. Elmélet: »Etre« és »Avoir« coniugatiója. A határozott és határozatlan névelő. A melléknév. A főnév szerepe a mondatban, declinatiója. A melléknév fokozása. A számnév. A részelő névelő. Az igék tagadó alakja. A többes képzése. Az »er« csoportú igék. A főnév mint jelző. A határozó képzése. A személyes és birtokos névmás.