Állami gimnázium, Munkács, 1895

99 •oskola ügyei vezetésével van megbízva. — a kivánt átalakítást célszerűnek mem tartván, ehez beleegyezésével nem járulhat." 1871-ik évben még egy felterjesztést tett az iskola-bizottság a megyéhez, hogy a részint elutasított, részint válasz nélkül hagyott kérvényekre a minisztertől kedvezőbb választ nyerjen. A leiratban hangsúlyozott hiányokra megjegyzi, ;hogy tett annyit, amennyit tehetett, hasznára vált a tanügynek, de ismételten hangsúlyozza, hogy nyiltan kijelentette minden feliratában, hogy saját erejéből ;nem képes a kívánalomnak minden tekintetben megfelelni, épen azért kéri az államsegély nyújtását, még pedig állandóan 2600 frtra felemelve, vagy az állam vegye gondozása alá az intézetet, mert a már fenálló s némi alappal is biró iskola a tanügy nagy kára nélkül meg nem szüntethető. Ezen szorongásokra következett az ide iktatott miniszteri leirat: „1394. sz. Vallás és közoktatási m. k. Minisztérium. A Munkácson fennálló al-reálgimnázium fentartási költségeinek fedezésére, különösen a tanárok fizetéseinek javítására a 'Vármegye közönsége mult évi okt. 17-én 158/2962. sz. a. jelentésében kifejtett körülmények tekintetbe vételével a folyó 187'Ai tanévre annak idejében előterjesztendő számadás terhe mellett kétezer (2000) ftnvi segélyt engedélyezek, mely összeg e megye első alispánjának bélyegtelen nyugtájára a beregszászi kir. adóhivatalnál ki fog fizettetni. Továbbá kijelentem, miszerint hajlandó vagyok ezen tanintézetnek — állami kezelés alá vétele s a mutatkozó szükséghez képest átalakítása és nagyobbitása iránt a törvényhozásnál a kellő lépéseket megtenni; erre nézve azonban mulhatlanul szükséges, hogy a vár megye közönsége a kérdésben forgó tanodát illető alapítványokat tünetesen kimutassa s eddig ismételve tett ajánlatát szabályszerű alapító levélbe foglalva, azt hozzám a lehető legrövidebb idő alatt még az 1873. évi költségvetés összeállítása előtt, tehát f. évi ápril végéig terjessze fel. A vármegye közönsége ezen alapító levélben kötelezendi magát, hogy az iskolai épületet, — a tanodát illető alapítványokat s általában annak fentartási alapját s a Jeltárilag felveendő taneszközöket az államnak átengedi s hogy az intézet ifüté'sére szükséges tűzifát saját költségén előállítja. A fentartás többi költségét az állam viselendi. Budán 1872. január 26. E miniszteri leirat hivatalos formában csak március hó tizedike körül érkezett le a megye utján a bizottsághoz. A kedvező, mondhatni meglepő elhatározása a magas minisztériumnak nemcsak a város, de az egész megye tanügyi viszonyainak további fejlődésére határozott befolyást gyakorolt úgy lefelé, mint felfelé. Mondhatni, hogy Bereginegye tanügyének a mai állapotra való felemelkedését a minisztériumnak ezen elhatározó lépése teremtette meg. A megyei oskolai bizottság, mely Munkács város értelmi közönségének egy jó részét foglalta magában, fslszabadult azon terhes küzdelmek súlya alól, melyet a gimnázium feltartása vállaira rótt s ettől kezdve csatlakozott ama másik mozgalomhoz, mely az elemi iskolák rendezésén fáradozott, melynek helyes irányát is a biztos alapra 'fektetett gimnázium fennállása mutatta meg. Ugyanis Munkács város egy nagy vidék közép pontjában, a magyarság határszélén, négy, erős hitfelekezettől lakott községben hivatva volt arra, hogy a vallás által felekezetiségekre osztott polgárokat a magyar állampolgárság •eszméjének az életbe átvitelével egyesítse. Pedig a nézetek már kezdtek elfajulni, a gimnázium létkérdésének ingadozásával 1871-ben már a visszahatás színezete mutatkozik a képviselőgyülés 41. sz. jegyzőkönyvében, hol az mondatik, hogy a nevelésügyi szakbizottság véleménye „azon téves feltevésen alapszik, hogy az elemi iskolák felekezetesség és a közösség egymást kizáró elvére fektethetők," — sőt ezen jegyzőkönyvben ajánlva van a képviselőtestületnek, hogy a közös iskolák elvéről mondjon le, minthogy e tekintetben •oly anyagi terhet vesz magára, melyet pénztára meg nem bir; e helyett összeszámítván az elemi tanügyi czélokra folyólag felvett költségeket, azokat .négy egvenlő részre osztva javasolja a felekezetek között szétosztani. Ezen