Állami gimnázium, Munkács, 1895

9 prédáltatott és teljesen elpusztíttatott, ma is áll, abból magyarázható meg, hogy az ostromló seregek, magát a várat sohasem keríthették hatalmukba s így az odamenekült lakosok a veszedelem elvonulása után újra, meg újra felépítéK a várost, mely — bővíben levén a fának — gyorsan megtörtént. István, Péter és Aha Samu alatt békeségben élt e vidék, népe csendes volt, mert az élelemszerző portyázások nem zavarták, a mozgalom pedig nem hatván ide, nyugodt volt a nép. De az I. Endre és Béla herczeg közt kitört viszálykodás újra felelevenítette a fegyvercsörtetéseket. Béla Endre elöl Munkácsra menekült s ennek fegyveres népe kisérte Boleszláv lengyel királyhoz s a király és herczeg közti csatában Béla pártján küzdött, melyben a várparancsnoka életét vesztvén, a vár és vidéke feletti rendelkezést, a Lengyelországból magával hozott Lyubomirszki herczegre bízta. Majd, midőn Béla fiai Salamonnak engedték át a trónt, Munkács ura László herczeg lett. a Győrött kötött egyességnél fogva, a ki — mint ilyen — munkácsi várában huzamosan tartózkodott s föltehetjük róla, hogy a várost is kiváló gondjában részesítette. Midőn a Salamontól behívott kunok ellen ment, kik a helyett, hogy a király seregével csatlakoztak volna, Erdélyt pusztították és rablott kincseikkel visszatérőben voltak, Munkácsról indult ki seregével s a győzelem után ismét ide tért vissza Cserhalomtól. Mikor a könnyelmű Salamon, Béla király fiait, minden birtokuktól meg akarta fosztani, a herczegek a munkácsi várba menekültek s itt védelmezték meg javaikat és életöket. Mnnkács vára falain tompultak meg Salamon fegyverei, melyet több napig ostromolt s ez alkalommal a város lakosai is sokat szenvedtek a rokon harcz miatt. Midőn a királyi herczegek állapota Salamonnal szemben mind tűrhetetlenebbé vált, László herczeg innét indult ki seregével azon csatára, mely Salamont a szabolcsmegyei síkságon örökre megfosztá koronájától. László királylyá levén, Munkácsot vidékével együtt öcscsének, Lambert herczegnek adá át, ki állandóan e vidéken tartózkodott. Bár adataink nincsenek róla, de föltesszük, hogy a községi élet fejlesztését előmozdította. Midőn Salamon a visegrádi várból szabadon bocsáttatott s a moldvai Kutesk kun fejedelemmel betört az országba, a fejlődésnek, indult várost a kúnok teljesen feldúlták és egészen elpusztították, de várát öt napi ostrom után sem tudván bevenni, a küzdelemmel felhagytak és útjokat Ungvár i'elé vették. Az ungvári sereg azonban már útban volt a munkácsi vár fölmentésére s a garázdálkodó kunokat Szerednye vidékén két tűz közé szorítva, teljesen szétverték, összes podgyászaikat zsákmányul a munkácsi várba hozták, melyet László király, ki a csata után ungi várából, hol akkor tartózkodott volt, maga is átjött Munkácsra, egészen a vár és a feldúlt város népének engedett át vitézségök jutalmáúl és minden valószínűség szerint kárpótlásul is. hogy az elpusztult várost újra felépíthessék. Ezek után a romjaiból kikelt város külső ellenségtől nem háborgatva virágzásnak indult, de ekkor meg Kálmán királynak, ki e vidékkel keveset törődött. Manuel nevű görög eredetű várparancsnoka garázdálkodott széltében, hosszában. A fejlődésnek indult kereskedelmet, mely már akkor erre vette útját Galicziából, a saját javára nagy adóval sújtotta, sőt későbben egészen rablóbandává alakult át a várnépe, mely a kereskedőket kifosztotta, s a vidéklakosait rettegésben tartotta. Ezen rabló garázdálkodásnak II. István király vetett véget. A hűtlenné lett várnagyot embereivel együtt elfogatta és az ungi vár börtönébe záratta őket, hol nyomorultul vesztek el. A következő várnagyok alatt Munkács újra föllendült, kivált a II. Gejza király által kinevezett Bulcsu nevü várnagy alatt, ki Munkács várában- qly fényes lovagjátékokat rendezett, hogy messze vidékről jött lovagok is ré&gh, vettek benne, sőt III. István és III. Béla királyok is többször meglátogMt;ui^ Nem tehető fel, hogy a vár ezen fényében a város is — mint ez időién «r még szorosan hozzátartozó rész — ne osztozott volna, s fjo^V emelkedéséit' ^ befolyással ne lett volna. Hihetőleg ezen fényes mozgalom csáhíljjüa a galicziái