Állami gimnázium, Munkács, 1895
58 az adományokat, a fölszerelés pedig még nagyobb összeget vesz igénybe, arra kéri a bizottság a megye főnökét, hogy aláírások utján hivatalos körében gyűjtéseket eszközöltessen. „Azon körülmény is bátorítja lépteiben ezen bizottmányt, mely szerint megismernie lehetett, iniképen a hatóságok és hivatalok újabb szervezésével oly számos tiszti személyzet nyert Bereg-Ügocsa megyében hivatali kört és — annyian alkotnak közülök családot, hogy a bizottmánynak kételkednie sem lehet, miszerint a munkácsi nagyobb tanoda a cs. k. tisztikarnak is meleg pártolására érdemes, s hogy az intézetnek létesítéséhez a cs. k. tisztikar is nemes buzgalommal és részvéttel járuland. De ezen bizottmányt Hám János szathmári püspök ő kegyelmessége előtti kérelemre is bátorítja azon kedves meggyőződés, hogy mélyen tisztelt ő kegyelmessége szent czélokra és az ifjúság növelésére tett számtalan áldozatával s kegyes bőkezűségével országos tiszteletet vivott ki. És ezen okok által vezéreltetve vagyok én szerencsés a bizottmány megbízásából is, hogy tisztelt püspök ö kegyelmességét — az intézetnek pártfogásába s kegyességébe való ajánlása melleit — az iránta mély tisztelettel viseltető Bizottmány részéről — hatályos támogatásra és alapítvány nyújtására megkérni, és egyszersmind aláírási ívet nyitni s valamint a Bereg-Ugocsa megyei közönséget, hogy azok. akiknek az intézet támogatására még eddig alkalmuk nem volt, buzgalmukat valósíthassák, úgy a cs. k. tisztikar, a cs. k. katonai és várbeli tisztelt tisztikart is odafoglalva az érintett intézetnek pártolására és alapítványos összegek ajánlása s befizetése általi fölsegélésére kegyeskedőleg felhívni méltóztassék — tisztelettel kijelentvén, miképen a befolyandó pénzösszegeket Gecsey György bizottmányi társtag, pénztárnok nvugtatvány mellett átveendi." Harmadik felterjesztés a kintlevö pénzek behajtásánál felmerülő bélvegköltség elengedéseért tétetett. Elsorolván a nehéz körülményeket, így folytatja: „Minthogy azonban jelen helyzetben tiszti pártfogó ügyvédet, ki kölcségek viselése nélkül indíthatna az intézet nevében pereket - remélni alig lehet, s hogy a bizottmánynak aggodalma abban rejlenék, hogy a mennyiben a perbeli beadványoknak s ítéleteknek bélyegíveken kellene szerkesztetniük, — az intézet jelen állapotában, midőn pénztára szenvedőleges helyzetben van, s midőn épen a pénz hiánya miatt kényszerül a törvénykezési útra is lépni: az érintett költségeknek viselésére elégtelen leend, a bizottmány egyedül azon intézkedéstől remélhetne üdvös sikert, ha a bélyegköltségnek viselésétől kegyeskedőleg feloldatnék. Oly rendelkezés foglaltatik a k. k. perrendtartási törvényekben, mely szerint a perbiró egyes esetekben s beigazolt szegényeknél hivatalból működő ügyvédet kinevezni jogosíttatik. És épen ezen kegyeskedő rendelkezésnek szelleméből kiindulva reményli a bizottmány nemcsak egyes esetre, hanem az ügyvéde által az alapítók s illetőleg örököseik ellen megindítandó minden pereire nézve is a bélyegmentesség engedélyének kinyerését, — mind azért, mert olly közjónak előmozdítását tűzte czéljául, melly a polgári kötelességek egyik legfontosabb ágozatát. az ifjúság nevelését eszközli, s mert ámbár a tanintézetet vagyontalannak s egyes személynek tekinteni nem lehetne, de ha -— az költségek viselésével terheltetnék, a nagy közünségévé vált vagyont, magát az intézetnek tőkéjét kellene megtámadnia. Minthogy tehát a bizottmány áhítatos alapoknak kezelője, s minthogy pénztárának szenvedőleges állapotában az intézet vagyonának csökkenése nélkül a tetemes összegre növendő bélyegköltségekkel nem rendelkezhetik: ugyanazon bizottmánynak nevében az iránt vagyok szerencsés Nagyságodat tisztelettel megkérni, miszerint 1 hatályos közbejárásával s pártfogásával felsőbb helyen annak kegyesen leendő f megengedését méltóztassék kieszközölni, hogy az érintett jótékony intézetnek, mint alapítványos tanodának kün létező pénzei bélyegmentességnek élvezése mellett szedethessenek be törvénykezési úton."
