Állami gimnázium, Munkács, 1895

olita 2300. 3. Az évenként iskolába járandók száma a város népességét tekint vee? az elemi iskolába járókon kivül 100. 4. A gimnáziumok távolságához képest gyanítható száma azon vidéki ifjúságnak, melyet a szülék e városban oskoláztatnának ? 140. 5. A fennálló oskola épületben hány szoba van ? 10. 6. A tanítók kapnának-e lakhelyet? Nem, hanem van arra való meglehetős terii fnndu*. melyen, ha szerzetesek lennének a tanítók, igen czélszerüen épülhetne lakház. 7. Egy tanítványnak mire lehetne tenni évenkénti oskola bérét ? 3 frtra, ebből 2 frt fordíttatna fűtésre, ajtók, ablakok, padok kiigazítására, 1 fi-t pedig különféle taneszközök beszerzésére. 8. Egy tanítónak évi fizetése a helyiség körülményeihez alkalmazva ? Lakáson kívül legkevesebb (KM.) pfrt. 9. A fennálló iskolai épületnek van-e bizonyos jövedelmező alapja ? Erre kitérő a felelet, 4 szoba nem szükségeltetvén az alsó emeletben, bérbe van adva. 10. Ki fedezte az eddigi költségeket ? Adományok. 11. Mennyibe kerülhetne még a hátra'ékos építkezés? A tanítók lakását ide nem számítva 300 frtba. 12. Járulna-e a város vágy uradalom némi évi beneficziunnnal s milv arányban ? Alig remélhető, stb. „Előterjesztő elnöknek lépései a bizottmány óhajtásával találkozván, tudomásul vétetnek. Minthogy pedig az előterjesztő által említett meleg keblű emberbarát oly intézetnek állami költségen leendő szervezése kieszközlését tűzte czéljáiü, amelynek szüksége évtizedeken át éreztetett, s melynek habár csak némi részbeni megközelítése tekintetéből alakult azon alapítványos társulat is. melynek adakozása lön ezen tanoda mostani álláspontra jutásának is forrásává; s minthogy továbbá alig volna remélhető, hogy jelen viszonyok közt, midőn a tanügy legfelsőbb helyről szahályoztatván, a tanintézetnek felszerelésé és kellő számú tanítókkali ellátása tetemes költségbe kerül, e.zen tanintézetnek fennállását magán alapítványok útján biztosítani lehessen : s minthogy végre jelenben, midőn a magas kormány az ifjúság növelésére atváskodólag fordítja figyelmét és állami pénzösszegekkel buzog a hazai intézetek számát öregbíteni azt is remélni lehetne, hogy a magas kormány ezen vidéknek s a nevelés üdveiért esengő ifjaknak sorsára is kegyeskedöleg fordítandván figyelmét Munkácson a századtól óta óhajtott tanintézetnek felemelését és állami költségem biztosítását magas kegyelemmel elrendelni méltóztatandik: ezen bizottmány azon czéllal, hogy midőn az előterjesztő által megemlített emberbarát felsőbb helyen teendi lépéseit, - ott az ügy hatósági pártfogással is találkozhassék, megye főnök ö Nsgának aziránt leendő megkérését rendeli el; hogy hatásteljes pártolásának közbevetése melleit a tanintézetnek Munkácson állami költségen leendő létesítését- kieszközölni méltóztassék." A február 7-én hozott határozatra Gecsey György a hátralékban levő ajánlók névsorát terjesztvén he. határoztatott: „Jelentő által még 1850-ik évben beadott tudósítás következtében a Bereg-Ugocsa megyei cs. k. nagytek. Főnökség még az 1850-ik évi aug. 25-kén tartott ülés jegyzökönyvének nyomán kéretett meg tisztelettel, valamint a néhai Gr. Khédev Lajos alapítványának a Heves megyében létező javakból leendő megvétetése eszközlésére, úgy oly intézkedés hozatalára is, hogy az akkori fölterjesztésben megnevezett tartozások az adósokon, s illetőleg örököseiken tiszti ügyészi pártfogás mellett vétettessenek meg; mind végre arra is. hogy az ezen felírásban nevezett részint vagyontalan állapotban elhalt, részint elszegényedett alapítóknál künn levő pénzeknek kiutalványozása annyival is inkább rendeltetnék el, mivel azon összegek bevehetetlensége maguknak a bizottmány illető tagjainak tudomásán nyugodott. Minthogy azonban e tárgyban a bizottmányhoz intézkedés nem érkezett^ máskülömben is tiszti ügyészi p'ártfogás alig nyerethetnék, hanem inkább a bizottmány Horváth Alajos társtagnak, mint egyszersmind az intézet ügyészének buzgalmában bizván - szives közrehatása mellett a tartozások besze-