Állami gimnázium, Munkács, 1895

s kell-e? a könlevö pénzeket beszedni annyival is inkább, minthogy az ajánlatot tevők közül időközbe, a nélkül, hogy tartozásaikat lefizették volna, részint elhaltak, részint eltávoztak, teszik az összejövetelnek tovább nem halasztható szükségét. . Miután a választmányi buzgalmas elnök elhalálozott, a- korelnökség a választmány legidősebb tagját Fő Tisztelendő urat illeti. Mire nézve alulírtak a tisztelt Korelnök urat a választmányi gyűlés tarthatásának kieszközlésére, s megtartására tisztelettel felhívják s megkérik." Először tehát ki kellett eszközölni a gyüléstarthatási engedélyt, inert a világosi fegyverletétel után beállott korszakban semmiféle gyűlés tartása nem engedtetett meg, ha erre az önkényuralom embereitől előlegesen engedély nem adatott, sőt több embernek még az utcán sem volt, szabad csoportosulni, mert a zsandárnak száz szeme volt s azonnal ott termett és legjobb esetben szétkergette, vagy bekísérte az illetőket. Freiseisen Dániel ezen túltette magát. Ha nem engedtetett meg a gyűlés tartás, meghívta az illető hivatalfőnököt egyszer ebédre és jelenlétében tanácskoztak; továbbra már rendben volt a dolog. A fentebbi felszólítás folytán tartott ülés jegyzőkönyve ez: „1856-ik évi febr. 7-én Munkácson a helybeli nagyobb tanoda tárgyában rendelt Bizottmány részéről Rudolf Pál helybeli r. kath. lelkész, Beregmegyei főesperes és prépost elnöksége alatt: (lecsey György, Román Ferencz, Illés Péter, Horváth Alajos, Lang Vida és Petz Antal bizottmányi tagok közrehatása mellett tartott bizottmányi ülésnek jegyzőkönyve. 1. Rudolf Pál előterjeszti, miképen valamint Gecsey György és Román Ferencz bizottmányi tagok által iratilag lett felszólíttatása következtében, kik a felszólításban elésorolt több nyomatékos okoknál fogva az összegyűlést szükségesnek tartották, és előterjesztőt, mint a küldöttség érdemdús elnökének, néhai Freiseisen Dániel úrnak közbejött halála után a Bizottmány legidösb tagját s korelnököt az összejövetel és tanácskozás megtartásánák kieszközlésére, s megtartására felkérték, — mind pedig saját tapasztalásánál fogva, mely.szerint a tanácskozás és intézkedés szüksége felett meggyőződést nyert: az érintett tanácskozásnak saját elnöklete alatti megtartására magát elhatározta. És annak következtében a munkácsi cs. k. szolgabiróságnál a tanácskozás tarthatását kieszközölvén, a bizottmányi tagokat összehivá, s midőn azokat az elnökség iránti intézkedésre felszólitá, egyszersmind azon véleményét is eléterjeszté, hogy amennyiben az eddigi elnöknek, ki egyszersmind az intézet létesítéséhez tetemes ajánlattal járuló gróf Schönborn ő főmsga családját is képviselte, véletlen elhalálásánál fogva a munkácsi uradalom rendszeresen képviselve nem volna, s jelenben is Illés Péter gazdasági előadó által ideiglenesen képviseltetnék, valamint az uradalomnak a bizottmánynáli képviselése, úgy a hiányzó tagoknak kiegészítése iránt is intézkedés váljék szükségessé. Valamint egyrészről fájlalja á bizottmány azon veszteséget, mely magát a tanintézet ügyét is súlyosan érte Freiseisen Dániel bizottmányi elnöknek elhalása által, ki az intézetnek javát melegen felkarolván, a közczélnak kivívásában buzgalommal működött; úgy másrészről kijelenti ezen bizottmány, miképen előterjesztő a bizottmány összes tagjainak óhajtásával találkozott akkor, midőn a hozzája, mint külömben is korelnökhöz intézett felszólításnak engedve és saját meggyőződését is követve ezen bizottmányi gyűlésnek tarthatását kieszközölte, és a bizottmányi tagokat tanácskozás tekintetéből egybehívta. Midőn tehát a bizottmány magát a tisztelt társtag korelnöksége mellett alakultnak kijelenti, egyszersmind azon óhajtását is kifejezendőnek tartja, melyszerint a tisztelt korelnököt rendszerénti elnöki minőséggel felruházottnak szemlélni kivánja.