Állami gimnázium, Munkács, 1895

f'J feltételül az tűzetek ki, hogy nevezettek a munka biztosításául száz pengő ftot átadni, vagy annyit érő vagyont lekötni tartozzanak, — miután azon vagyonok törvényes bizonyság közbejöttében által is advák most már az iinnepélyesített kötelezvények azon megjegyzéssel nyújtatnak be, miképen a nevezett mesterek a megrendelt munkának készítéséhez már ezelőtt jóval hozzá is fogtak. Végre előterjesztette azt is, miképen az építés folytatásához szükséges homoknak kihordására nézve árcsökkentési határidő tűzetvén ki elnökileg, s az ki is hirdettetvén, a kitűzött napon vállalkozók nem jelenének meg, mire nézve az eddigi szükségletet az elnök fogadott szekeresekkel szállíttatván ki, a még kellő mennyiség kiszállítására nézve intézkedést lesz szükséges tenni jelenben. Mely előterjesztés következtében mind a két kötelezvény, a pénztárnoknak alkalmazkodásul kiadatik, az elnök pedig a homok szállítása iránt arra bizatik meg, hogy akár újabb árcsökkentés, akár pedig ha biztos magánvállalkozó találkoznék, alku útján intézkedjék. Minthogy pedig már a kötelezvény értelmében azt is remélni lehet, hogy az épület egyik részéhez kellő ajtók s ablakok rövid idő alatt készen lesznek, a küldöttségi elnök arra is megbizatik, hogy a szükséges üvegesmunkának — az uradalmi árszabályzathoz alkalmazandó árért magánvállalat útjáni elkészíttetése iránt intézkedjék. 2. Továbbá előterjesztetek, liogv miután az épületnek jelen állásában azt lehetne remélni, hogy abban a tanítás már a folyó évben megkezdethetik, másrészről azonban azt. hogy a tanítók fizetésére szolgálandó alapösszeg egyhamar összegyűljön remélni sem lehetne; de mind a nemes czélt magoknak kitűző alapítók méltán várnák, hogy buzgó törekvéseiknek sikerét a tanítás valódi megkezdésével arathassák, mind pedig a választmánynak is odajárulna törekvése, hogy az eddigi lépések kedvező eredvényében a mellözhetlenül szükséges újabb adakozásokra, alapításokra alapot, ingert, s kedvet ébresszen: mindezen okok arra bírák a küldöttséget, miszerint odafordítsa gondoskodását, hogy a Munkácson néhai Petz Károly mérnök nemes buzgalmából létesült magánintézetnek tanítói-intézetüket az új tanodaépületbe tegyék át, — a magánpályát köztanitói körrel cseréljék fel, s a tanítást még ezen évben kezdenék meg, a mi által azon kettős czél lenne elérhető, hogy a tanítás közfelügyelet alatt, s az ifjak kényelmével az eddigi tanhelynél kedvezőbb helyen, a város közepén gyakoroltatnék, és másrészről az eddig magánúton fizetni szokott tanbér (Dydactrum) is lejebb szállíttatván, a hozzájutás vagyontalanabb ifjaknál is megkönnyítetnék. És ezen nézetben a választmány törekvése Munkács városa által is buzgóan pártoltatik, mert a magánintézet egyik tanítójának, Jankovicsnak hozzá benyújtott folyamodványa következtében azon határozat keletkezett, hogy annak állása biztosíttatván, - - évenkénti fizetésébe a városi pénztárból mindaddig, míg másnemű út azt szükségtelenné nem tenné, kétszáz ezüst frt adassék. Mely intézkedések következtében Jankovics tanító a választmány előtt készségét nyilvánítván a tanrendet is, mely a tanításnál zsinórmértékül szolgálatid, s a köztanodák szabályaival is összehangzásban vannak - írásban benmtatá. — Miután tehát a többi tanítókkal is értekezés történt a választmány következőleg vélte a tanítási rendet és jutalmat megállapítandónak: 1-ör az első és második elemi pályát ezentúl is Turcsányi, ki azon tanítást eddig is teljesítette, olyformán folytatná, hogy: a) minden ifjútól havonkint 12 ezüst kit kapna tanbérbe és egész évi úgynevezett familiatió czíme alatt minden ifjútól egy ezüst frtot, b) a tanítási hely - időközben az eddigi maradna. 2-or a 3-ik és 4-ik elemi pályán Jankovics működnék, úgy, hogy a) fizetését tenné a város által évenkint fizetendő 200 ezüst frt. b) familiatió czíme