Állami gimnázium, Munkács, 1895
nyirkosság forrásaivá válnának, az pedig, hogy a kőművesek által egyedül a falazat külső részeibe alkalmaztassanak, alig lenne kivihető, sőt a nyiroktartó kövek a köztük levő alkalmas kövek közül ís csak idővesztéssel választathatnának ki : a küldöttségi elnök az iránt bízatik meg, hogy azon köveket, miknek ily költséges épülethezi alkalmazása tanácsosnak nem tártatik, a helyben épületeket emelő tulajdonosok valamelyikével, ki azon köveket alapba, vagy kisebb érdekű épületbe használhatja, elcserélni vagy szükség esetén eladni iparkodjék." Még egy tárgya volt ez ülésnek, mely a 12-ik számú határozatot. foglalja magában, a megvett telek bérbeadásáról intézkedik, azért fölöslegesnek tartom ideiktatását. Ez év folyamáról több Írásbeli intézkedés nincs, de a következőkből kitűnő eljárás azt mutatja, hogy a munka a körülményekhez képest elég jól haladt előre. 1845. febr. 24-ikén az ácsmesterrel a következő szerződés köttetett: „Mellynek erejénél fogva alólirt ácsmester a Munkácsi Oskola uj épületénél előforduló valamennyi ácsmunkának, melyet mai nap nyilvános árcsökkentési úton kétszázhúsz, számszerint 220 ezüst rénes forintokért magára vállalt — jó, csinos, tartós és czélszerű elkészítésére és bevégzésére magát ezennel kötelezi, u. m.: 1-ször. a) Az épület egész ereszü fedelét — cserép alá — fennálló székkel (nyereggel) ellátva aként megkötni, hogy minden 3 láb távolságra egy szabad — minden két öl távolságra pedig egy kötő szarufa kötőgerendával és kakasülővel, mely utóbbi minden szabad szarufába is illesztetik — állítassák fel, Továbbá körülfolyó és koszorú gerendákat, váltófákat és csappanyokat elkészíteni, minden ezen fedélhez megkívántató fát a kiszabott mérték szerint kellő vastagságra kifaragni, magát a fedelet megyei erö segítségével felállítani és azt — mint fellyebb is érintetett — dupla cserép alá beléczezni köteles, b) A felső padlathoz szükséges fürészelt vastag, lapos fenyöszálakat 5/ g hüvelyknyi vastagságú tölgyfa izmokra lerakni és hosszában minden 6 láb távolságra fúrás és csapillesztés által összeereszteni, c) A kettős ajtófeleket és garádicsi lépcsőket, tiszta, egészséges és görcs nélküli tölgyfából kifaragni, megkötni, simára meggyalulni és az utóbbiaknak csinosan kiálló gömbölyű szegélyt adni. d) Alsó deszkázat alá az úgynevezett vánkosfákat tulajdon erejével megfaragva — szükséghez képest — lerakni, e) Az állásokhoz szükséges mindenféle fát szinte tulajdon erejével megfaragni, megkötni ős alkalmazni. 2-szor. Köteles a vállalkozó ácsmester ezen építésnél tulajdon költségén egy becsületes és szakértő pallért folyvást tartani stb., mint a kőműves szerződésében van. 3-szor. Az időnkénti munkákat, melyeket az építészi Felügyelő ítélete s belátása szerint szükségeseknek látand, tartozik a vállalkozó akkor, a mikor felszólíttatik, azonnal megtenni. 4-szer. Mind a falevágáshoz az erdőben, mind pedig a fedélfelállításhoz és a padolati fenyőlapok felhúzásához gyalogerő adatik a megye részéről az ácsmesternek segítségül." 5-ször. A munka jóságáért stb. mint a kőmüvesi szerződésben. 6-szor szintén úgy a fizetésre nézve. A vállalkozó Babinetz Mihály ácsmester azonban időközben elhalván, a hátralevő munkát az általa felvett felügyelő vállalta fel, melyről az alábbi pótszerződés állíttatott ki: „Alább irt- Munkácsi lakos, ácspallér Vattalia György ezennel magamat lekötelezve megismerem, hogy minekutánna Babinetz Mihály ácsmester, ki a munkácsi Gymnasium épület tetejének, s azon épülethez kellő mindennemű ácsmunkának teljesítését a fentebbi kötelezvény értelmében magára vállalta, -— időközben elhalt volna, özvegye pedig a hátralevő munkának mások
