Állami gimnázium, Munkács, 1895

16 leiratok szerint a felállítandó felsőbb tanintézetre vonatkozó részletes utasítások adatnak és az iskolai alapról, melyből a tanintézet feltartandó leszen, kimutatások kéretnek, mert a tanulmányi alapból a költségek nem fedezhetők. A csernekhegyi barátok Ígértek ugyan egy tanítót kebelökböl évenkénti 60 frt fizetés mellett, de ezzel szemben azon nehézség forgott fel, hogy a Latorcza folyó közbe esvén, minthogy akkor még állandó híd nem létezett, áradások, vagy csak magasabb vízállások alkalmával is a várostól el voltak zárva s elvállalt kötelezettségeiknek nem tehettek volna eleget, másrészről a leiratban kiköttetettt, hogy az igazgatónak és a tanároknak a latin és magyar nyelvet teljesen ismerniök kell, a klastrom elüljárója igazgatói teendőkkel ruháztassék fel, a tanárok fizetése 90 pfrt legyen és a szükséges könyvekkel láttassanak el, végre, hogy az első nehézség elháríttassék, követeltetett, hogy az iskola szobákon kívül a tanároknak is megfelelő lakás adassék. Mindezek az intézkedések csak egy lépéssel sem vitték előbbre a munkácsi iskola ügyét. A barátoktól, a kik idegenből kerültek ide, nem lehetett várni, hogy magyarul tauítani tudjanak, és sem iskola, sem tanári lakás, sem fizetési alap nem volt, a létező állapot tehát megmaradt továbbra is. 1825-ben megájúlt a mozgalom. Az országgyűléshez feliratot intéztek ismét, melyre a válasz 1828. jul. 29-iki kelettel 20282 sz. a. érkezett le a megyéhez. Mert a megye állott élére a dolognak úgy azonban, hogy a Munkácson lakó táblabírók közöl egy bizottságot nevezett ki, a kik aztán lelkes mozgatói is voltak az egész ügynek. Az idézett leiratra a bizottág a megye utján ismét felterjesztést tett a utótanácshoz, melynek tartalma ismeretlen ugyan előttünk, de az alábbi szövegből, mely ugyancsak a Httótanácsnak 1828. okt. 18-án 26370 sz. alatti leiratára adatott, világos lesz: „Tekintetes Nemes Vármegye! A leg közelebb mult 1825-ik esztendei Ország Gyűlésére fel terjesztett abbeli kívánságára ezen Megyének, hogy Munkáts Városában egy rendes Oskola állítasson fel, a mult 1828-ik Esztendei Julius 29-kén a 20282-ik Szám alatt költ K. parancsolatja értelmében azon válasz érkezet, hogy ezen oskolai Intézetnek felállítása iránt nevezetesen mi módon, és mitsoda fundusból állítathatna az fel, ezen Megye Javallata fel terjesztessen, mint hogy abéli kívánság, hogy a Tudománybeli Fundusból alkotasson ezen Intézet; nem tellyesítethetik — ezen K. parancsolatnak következésébe méltóztatott a Tettes Ns Vármegye alábbirtakat a teendő Javallás tekintetéből kiküldeni, melyhez képest mi e részben a mult Eszt. szept. 7-én tartatott Köz Gyűlésre Jelentésünket Javallatunkat egyetembe béadtuk — és ezen Javallatunk elfogatatván a N. M. M. H. Tanátsnak fel is küldetett, a honnan ismét azon Észt. October 13-kán a 26370-ik Szám alatt K. parancsolat értelmében, az Illető Iroványok és e' részben tett munkálkodásunk bővebb vitatás tekéntetéből visszaküldetett, és azon Esztendei Decemb. 14-kén tartott Köz Gyűlésből az 1910-ik Szám alatt nekünk ujjolag teendő Javallat véget kiadattatott, melynek következésében mi a N. M. M. H. Tanátsnak k. parancsolatját pontrul pontra felvévén annak értelmét ezen 4 fő pontokra terjesztettük ki: 1-ör is az Érdekeltetik ezen k. parancsolatban, hogy az oskolai Intézetek külömben is nagyobb számmal és a Tudományos Fundusnak ereje felett lennének szaporítva, mintsem hogy ezen Munkátson felállítandó Intézetre a Tudománybéli Fundusbul valamely segedelem járulhatna annál fogvást más fundusrul kellessék ezen Megyének gondolkodnia. 2-szor. Az Ország Gyűlésére terjesztett kérelme ezen Megyének abban állapodott volt meg, hogy egy Fő Normális oskolai (Schola Capitalis) Intézetnek felállítása eszközöltessen, a Jelentésünkhöz csatolt Javallatban pedig egy Gymnasiumnak felállítása érdekeltetik, parancsoltatik ennél fogvást, hogy bizonyosan terjesztessen fel a szándék, ha vallyon egy fő Normális Oskola,