Állami gimnázium, Munkács, 1895

Az új gimnázium. A gimnázium fejlesztésével a tanintézetet is nagyobbítani lett volna szükség, minthogy a tanítási igényeknek már a 4 osztálylyal sem felelt meg teljesen. Azon gondolat tehát, hogy a régi, az eredeti gimnáziális épület toldassék ki, egyáltalán nem talált elfogadásra a minisztériumban, sőt egyik feltételéül tüzetett ki a fejlesztésnek, hogy Munkács város alkalmas helyen, egy a kívánalomnak megfelelő épületet emeltet. A régi intézel egyik fő hibája volt, hogy a város legforgalmasabb, tehát legzajosabb helyén volt, két utca által határolva. Minden szobája délnek feküdt s forró nyári napokon kiállhatatlan hőség uralkodott benne. Szemben áll vele a -róni. kath. templom 20—30 méter távolnyira, hol, midőn a harangok megkondultak, lehetetlen volt a tanítás, a mely temetések alkalmával folytonosan bezúgta a termeket; térsége összeszorított hely] volt, csakis utcai építkezés lett volna lehető. Mindezek és a régi épület tervezete nem engedhették azt, hogy a főgimnázium azon, a városban legkitűnőbb kereskedelmi ponton épüljön fel. így egészen új épület emeltetett a város által. Három oldalról szabad tér környezi, mely a tanuló ifjúságnak mozgási helyül szolgál, hol egyszersmind a szabad torna gyakorlatokat végzik. Csinos modern, egy emeletes épület középen kiugró lépcsőházzal, melynek két oldalán a hasonlóan kiugró két szárnyig virágos kert gyönyörködteti a vasrácson betekintőket. Az egész épületen alul és felül, az emeleten, 2 méter széles, világos, zárt folyosó fut végig. Az 1892/3-ik évi értesítőben így szól róla Fankovich Sándor gimn. igazgató „Munkács város áldozat készségét fennen hirdeti a fényes palota, melyet a főgimnázium elhelyezésére saját költségén emeltetett. A tanév történetének mindenesetre legjelentősebb mozzanata: a tanév kezdetével az új épületbe beköltözködés volt. Egészben véve az épület alkalmas arra, hogy a nyolcz osztály, mérsékelt létszámmal, benne elhelyezhető legyen. Bebútorozását hasonlóképen a város eszközölte. Megjegyzésre méltó, hogy mind ez ideig sem az épület, sem pedig bútorzata az állam, kezelésébe még nem vétetett át és hogy e két tétel együttvéve körülbelül 105—110 ezer frtot képvisel." Az epületen és bútorzaton még mindig voltak némi javítani, pótolni valók, úgy, hogy még ma sem vette át a várostól az állam. A beköltözködés óta meggyőződtünk róla, hogy a tantermek kissé szűkek. A tanszerek nem helyezhetők él czélszerüen, könyvtárának már most sincs elég hely, s rövid időn pótlandó lesz. Az épület felállítása a város terhe levén, annak leírása ez ismertetés keretébe nem tartozik. Az első, a régi gtmnázium felállításának minden mozzanata, minden kő letétele az intézet létesiilésének eszme-harczát láttatja velünk. Ott az építkezésben nem az anyagi küzdelmet, hanem a terv, a gimnázium megvalósulhatásának hátterét látjuk minden tégladarab letételével előbbre menni, mert az alapítók szentül mgvoltak győzödve róla, hogy az épület felállításával céljokat elérendik. Az uj épület felállításánál a város anyagi küzdelmét szemlélhetnök legfőlebb is, mely oly közönséges, hogy minden építkezésnél előfordulhat, midőn a közcélnak szánt hajlékról van szó, hol az építkezési hasznot mennél többen szeretnék