Állami gimnázium, Munkács, 1895

A gimnázium megalakulásával és fennállásának biztosításával még nem végződött be, csak rövid pihenőt tartott, azon küzdelem, mely a század elejével kezdődött. A folyton fejlődő város a 4 alsó osztálylyal vágyainak és szükségleteinek kielégítését nem találta megfelelőnek. Hiszen az alapítók szeme előtt is mindég egy teljes gimnázium képe lebegett azon külömbséggel, hogy akkor még csak hat osztályból állott az egész gimnázium. A haladó időben nem. állhatott meg e város lakossága sem kitűzött czéljának közép­pontján. Az ország e végső határán, hol az ősök annyiszor villogtatták védő fegyvereiket, az utódok sem akartak hátra maradni. A villamos korszak­értéktelenné tette büszke várát, az utódok e romok felett a nemzet szellemi várát törekedtek felépíteni. Nemcsak feleslegeiket hozták ez erősség felépíté­séhez támaszul, de napi szükségleteiket is erősen megcsonkították s midőn igy is kevésnek találták erejöket, a nemzet zöméhez folyamodtak, melynek közös érdekeit védelmezik. Azon küzdelmes szerepet, melyet eddig a megveileg kinevezett iskolai bizottság vitt, ezentúl a város közönsége vállalta magára. A küzdelembe jó részt a magas kormány kényszeri tette bele a képviselőtestületei. Azon 955 frt alapítványi hátralék szolgáltatott első sorbau rá okot, mely az átadási jegyző­könyv 7-ik számú 3-ik pontjában foglaltatik, mely az ott levő előterjesztéssel elfogadtatván, a magas minisztérium azonban már szept. 20-án kelt leiratában lefizetését követelte- 28468. sz. a. értesiti a képviselőtestületet, hogy „utasí­tottam a reálgimnázium igazgatóját, — hogy a város közönségénél levő 955 ft 60 krnyi hátralékot. — szedje he." Az erre adott 1131. sz. feliratban kérte a város a jegyzőkönyvre hivatkozással a követelés elhalasztását. „A város közönsége — illetőleg annak elöljárósága magát ezen határozathoz tartván, — nagyon meglepő volt rá nézve a miniszteri leirat azon része, hol eme tartozásának lefizetésére — felhivatik." November 11-ről keltezve 27615. sz. alatt ismét megsürgettetett a város a jegyzőkönyv idevonatkozó pontjának idézésével addig, hogy ezen tartozást a város december végéig kifizetni képes leend. „Igaz ugyan, hogy a főbiró azon óhajt fejezé ki, hogv e tartozás lehe­tőleg építkezési anyagok szolgáltatása által törlesztessék, de az intézeti épü­leten szükséges átalakítási munkálatok magánvállalkozóra bízattak s ez az építkezési anyagok beszerzési forrásának szabad megválasztásában nem kor­látoztathatik. A dolog ez állásában méltó megütközéssel vettem a város közön­ségének f. évi 1131. sz. a. k. előterjesztését, melyben . . . tartozásának a kötelezett módon és alakban való lerovását magától elhárítani igyekszik, . . . elvárom, hogy ... a hátralékos átalakítási költségek törlesztésére t. é. decem­ber végéig mulhatlanul át fogja szolgáltatni" — a gimnázium igazgatójának. A város részéről erre 1475. sz a. tett felirat már harcias hangulatu, a jegyzőkönyv második részére hivatkozva — előbbi „felterjesztésében fejte­getett észrevételeihez ragaszkodván, vagyis a város 955 ft 60 kr. tartozását csakis a gimnázium épületénél szükséglendő építkezésekhez megkívántató anyagok kiszolgáltatásával kívánván leróni, mint ez az átadás alkalmával

Next

/
Thumbnails
Contents