Állami gimnázium, Munkács, 1894

29 Hogyan keletkezett a regény és miért nevezik az ujabb kor époszának ? 6) A falu jegyzője mint irányregény, 7) Az erkölcsi eszme Arany J. balladáiban, 8) A magyar népdal jellemző sajátságai, 9) Petronius Maxi­nus vétsége és bűnhődése, Németnyelv. Heti 3 óra. Tankönyvek : Goethe: Hermann und Dorothea magy. Weber R. Schiller: Wilhelm Tell magy. Dr. Heinrich G. Hoffmann Mór német olvasókönyve III. rész. Olvasmányok a) Költőiek: Goethe: Hermann und Dorothea-já­ból az I. II. és IX-ének beható fejtegetése, a többi tartalmilag ismertet­ve. Schiller: Wilhelm Tell-jéből a I. II. IV. és V. felvonás részletes tárgyalása, a III. felvonás magánolvasmány volt. Tell hires magánjele­nete a küssnachti uton könyv nélkül. A két költői mű forrásainak tag­lalása, a jellemek összefoglaló méltatása b) Prózaiak. Über das Lehrge­dicht (Goethe) Über die Fabel (Lessing) írásbeli dolgozatok száma ha­vonkint 1 összesen 9 még pedig 1) Fordítás magyarból német 2) Inhalt des Zwiegesprächs Stauffacher's seiner Gattin. 3) Fordítás magyarból né­metre. 4) Freiherr von Attinghausen ein Freund des Volkes (jellemrajz) 5) Fordítás magyarból németre. 6) Tell als Familienhaupt. 7) és 8) For­dítás magyarból németre 9) Charakteristik des Wirtes „Zum goldenen Löwen" Latinnyelv. Heti óraszám 6. — M. Tulli Ciceronis or. Phil. II. — P. Vergilis Maronis Aeneidos lib VI. — Epistolarum Ciceronis Ad Atticum II. 22. IV. 2; IX. 6. A : IX. II. A ; IX. 16; XI. 6. - Ad fam. XII. 5; XIV. 4; XIV. 7; XIV. 71 XIV. 2; XIV. 1; XVI. 2 Tankönyvek: Dávid J. M. Tullii Ciceronis Orationes SS. Köpesdi S. M. Tullius Cicero válogatott levelei. — Pirchala I. P. Verg. Maro Aeveise. Segédkönyv: Dr. Cserép J. Római régiségek. Tanár: Bohner Jákó, Görög nyelv. Heti ora : 5. Tankönyvek: Dr. Csengeri János, Homeros Odys­seája; Dávid István, Szemelvények Herodotos müvéből. Tananyag: Olvasmányok. Az Odysseából: Athene és Telema­chos (I. ének) Nausikaa (VI. í —109.) Alkinoos palotája és kertje (VII. 83—133) Odysseus a halál országában (XI. 1—50.) A hü Eumaios kon­dás tanyája (XIV. 1—28.) Az apa és flu viszontlátása (XVI. 1—29. 159­324.) Odysseus a saját ruháját leírja. (XIX. 203—248.) Az íjverseny (XXI. 79.) Odvsseus és Penelope viszontlátása (XXIII. 1—9 80—122) Az öreg Laertes fiára ismer Odysseusban (XXIV. 205—241. 315—355) Herodotosból: Kyros története. Magánolvasmányul: Kambyses Aigyp­tosban. Ezek alapján begyakoroltuk a homerosi és herodotosi alaktant. Tárgyaltuk: az Odyssea tartalmát, szerkezetét és széptani mélta­tását némi fontosabb vonatkoztatással az indo-germán népek époszaira. A mythologiából: a görög hite a világ keletkezéséről és az ember ere­detéről; Zeus, Athene és Poseidon istenek. A régiségekből: Ithaka földrajza Az ember életkorai Homernál. Építészet. A ház egészségügye. Bútor. A kocsik és lószerszám. A ruházat. Odysseus csatja. Nesztor ser­lege. A 12 fejsze. Homeros és Herodotos jellemzése.

Next

/
Thumbnails
Contents