Állami gimnázium, Munkács, 1893

8 Kyralok kezeth lel the hatalmas ees nagk igeknek dyadalmas neped kezeth nagh byzodalmas legh wristennel knar nugodalmas. íme a kegyeletünkre méltó emlék. Eredetije a M. T. Akadémia kézirattárában őrzött gyöngyösi codex 4. lapján. Fölfedezte 1836. s először közzétett a a R. M. Nyelv Em.'ékek II. k. 5. lapján Döbrentei Gábor. Ujabban megjelent a Ny. Emlék Tár II. k. 242 lapján, mintáz ott kiadott codex második lapja. Az eredeti kéziraton kívül leghívebb . közlése az utóbbi helyen és a R. M. Költők Tára I. kötetében. Az irodalomtörténeti olvasókönyvek leginkább mai átiratban adják. Döbrentei azon állítását, hogy ez a költemény a palóc szójárás egyik régi irodalmi maradványa volna, Sziládi nem tartja eléggé elfogadhatónak. Mint látjuk c szép mű Mátyás hadi tetteit, dicsőségét, hatalmát, Bécs, Prága, a török, Velence, a lengyel meghódítását zengi, továbbá a szegények s a haza oltalmazóját dicsőíti az elhunytban, ki életében nagy dolgokat vitt végbe s a ki iránt népe bizodalommal viselkedett. Ezért elhunyta után Isten kegyelmébe meleg vallásos érzelemmel ajánlja. E tömör előadású költemény egyike leggyönyörűbb emlékeinknek. Ettől fogva másfélszáz éven keresztül nem akadunk Mátyásra vonatkozó kisebb kö'teményie, csak nagyobb históriás énekekre, melyekben a krónikás írók .rendesen az ösmert időrendi, olvkor csupán száraz adatokat közlő versekben szólanak Mátyásról. Mind a mellett sok tekintetben megérdemlik a késő nemzedék különösebb figyelmét, mert belőlök látjuk, mily nagy kegyeletet tanúsítottak verselőink a népszerű király iránt, s mily gyakorta énekelhették ezeket a krónikákat zenekíséret mellett. Némelyiknek sok kiadása arról is tanúskodik, mily szívesen danolták, olvasgatták elődeink a nehéz időkben a letűnt nagyság d'cső tetteiről emlékező gyöngébb verseket is. Jól esett a háborús vagy másként is nyommasztó korszak olvasóinak emlékezni ama múltra, melyben a nemzet ép az ő idejükkel ellentétes nagy események közepette hágott a harci dicsőség magas fokára s a későbbi kor embere a silánv jelennel szembe állított időre sóhajtva gondolhatott vissza s meríthetett a szép múltból vigasztalást a törpe jelenre s némi reménység is kecsegtethette a késő maradékot arra nézve, hogy talán ismét eljő az az idő, mikor a Mátyáséhoz hasonló verőfényes napokban gyönyörködhetik egy kegyes uralkodó és erős fejedelem oltalma alatt a jóllét áldásaiban. Nézetünk szerint nem csak a szép múlton .elmerengés vehetett erőt az utódok elméin, hanem a jövőbe néha ösztönszerűleg, többször öntudatosan helyezett hitét is erősíthette a Mátyás idejére gondolás. VI. Hosszabb lélekzetű versezet e korból a Görcsöni Ambruzs »Históriás Enec«-e Az Felseges nagv fejedelemről, Az Mattyas Királyról, Ennek eredetiről, es vitézségéiről, végre az ő ez világból való kimúlásáról.« A versfők kezdő betűiből Ambrossius litheratus de Gerdán vehető ki. Tehát iskolázott ember irta. Az ének igv kezdődik: »Árpád vala fő az kapitánságban« E kezdő sorból ítélve nagyon kedvelt lehetett, mert az utána következő versszerzők gyakran idézik e sort, mint a melynek dallamára (ad notam) énekelhető az ő versezetök. A szöveget hangjegy előzi meg. Görcsöni értelmes, bár többnyire szárazon verselő krónikás. Históriás énekében Árpád, Attila," Szent István, Szent László, Lajos királyoknak alig egykét mondattal említése után Zsigmondra tér át s az ő törvénytelen fiának állítja Hunyadi Jánost. Érdekesen szól ennek születéséről s ügyesen beszéli el a hollónak és