Állami gimnázium, Munkács, 1893

60 Számtan. Heti óraszám: 3. Tankönyv : Dr. Beke Manó: Számtan. Tananyag: 1. Bevezetés a számtanba. Az egység és a szám fogalma. A számnak egész- és törtszámra, megnevezett és elvont számokra való felosztása. Az összevonható számok. A számolás mibenléte. A számok keletkezése 1 hét. A tizes számrendszer szóbeli és Írásbeli betanulása. Ennek alapján az egész számok és a tizedes törtek kimondása. A római számjegyek irása és használata 2 hét, összefoglaló ismétlés 1 hét. II. Összeadás és kivonás, a) Fejben: számsorok képzése felfelé és lefelé kettősökben, hármasokban stb. e sorok tagjainak tulajdonságai; a 2-, 3-, 4-nek stb. többszörösei, a 2-vel, a 3-al stb. osztható számok, b) Tárgyi ismeretet közlő feladatok s a tizes számrendszer alapján az egész számok és tizedes törtek összeadása és kivonása Írásban 3 hét. Szorzás és osztás, a) Fejben: a szorzási tábla összeállítása. Az oszthatóság 2-, 3-, 4-el stb. b) Egész számok és tizedes törtek szorzása és osztása Írásban 5 hét, összefoglaló ismétlés 1 hét. III. A métermérték ismertetése. Ennek alapján a váltás és összevonás s a négy számolási müvelet külöanevü összevonható számokkal 3 hét, összefoglaló ismétlés 1 hét. • IV. A számnak törzs- és összetett számra való felosztása. A számok oszthatósága és annak külső jelei. A legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többes kikeresése 2 hét. A közönséges törtszám s annak átalakítása. A közönséges és tizedes törteknek egymásra való átalakítása 1 hét. Összeadás, kivonás, szorzás és osztás közönséges törtekkel. Az arányos osztás alkalmazva a közönséges és tizedes törtekre 8 hét, összefoglaló ismétlés 2 hét. V. Az időszámolás. Az időszámolás esetei és pedig: 1) a keletnek lefolyt időre való átváltoztatása; 2) a lefolyt időnek keletre való átváltoztatása : 3) az időtartam-, 4) a végpont-, 5) kezdőpont kiszámolása és végül 6) az időkülönbség különböző földrajzi hosszassággal biró helyeknél 3 hét. Általánosan összefoglaló ismétlés 3 hét. A szeptember és junius hónapokat kivéve havonként egy-egv iskolai dolgozat, melyek mindegyikének tárgya két-két szavakba foglalt s a tanulók ismeretkörébe vágó példa kidolgozása. Házi előkészületül: óráról-órára egy-egy a legközelebbi előadáson betanult tananyag begyakorlására vonatkozó példa kidolgozása. Rajzoló geometria H. ó. 3. Tankönyv: Rajzoló planimetria a közép iskolák I. osztály számára irták Fodor és Vágner, Hetenkint 2 óra rajzolás és 1 óra elmélet. Rajzok táblai előrajzolás mellett az iskolában készíttetnek. Házi feladatképen a tanulók a főbb tételeket leírják és a tárgyalt síkidomokat papírból kivágják. I. Bevezetés a rajzgeometriába és a nélkülözhetlen rajzeszközök megismertetése és kezelési módja. Azután 1.) ^ pont származása és jelölése; pontcsoportositás, távolság. A vonalak nagysága és mérése. 2) A papír beosztása, felező pontok, felező vonalok, a vonalok irása: A függőleges és viszintes, a négyzet. Rajz 3) A párhuzamosság, négyzetes háló készítése, a négvzet. H. rajz. 4) Függőleges és viszintesekből alkotott decoratio vonalok, III. rajz. 5) A négyzet felezői, átlói, a merőleges-