Állami gimnázium, Munkács, 1892
— 6 — és vallási rendje fölött a papi osztály őrködött, a harci osztály pedig a nép erejét és hatalmát képviselte. Ezentúl a papi és katonai osztály képezte a fejedelem hatalmának kútforrását és korlátait, nem pedig a törzsek és fejeik (Egyiptomban a fáraók idejében). A b a torn tenyésztő ember a házassági közösséggel szakított és az egyéni házasságra tért át. Egy férfiú lett ezentúl a család fejévé, fentartójává, urává. Az egyéni házasság egyéni tulajdonjogon alapult és a férfi annyi nővel oszthatta meg a házas életet, a hányat vétel utján megszerezhetett és életök fentartásáról nyájai segítségével gondoskodhatott. Az egyéni házasság első formája tehát a soknejűség (poligamia) lett, mely Keleten általában még most is uralkodik. A férj föltétlen ura nejeinek és gyermekeinek; aző hatalma és tekintélye őrzi a család egységét, még akkor is, ha nemzetséggé bővül. Halála után isten gyanánt tisztelik. A tekintély tisztelete és félelme az első érzés, melyet a család kifejtett. Ezen érzés hatása alatt az ember megtanult tűrni és lemondani, kifejlett lelkében a hála és ragaszkodás érzete, mely szeretetté nemesbült. A családi élét fakasztotta és növelte az összetartás, a kölcsönös segédkezés, a részvét, az önmegtagadás és az önfeláldozás érzeteit. A jó és rossz, az erény és bűn fogalma mindjobban elkülönül egymástól. A c s al á d o n épült föl a társadalmi szervezet; a család az ember vallási és erkölcsi világának nemesítő műhelye. A család tagjainak kötelessége egymás biztonságát, életét mindenkivel szemben megvédeni és a szenvedett sérelmet hasonlóD val megtorolni. így fejlődött ki a vérboszú, mely első kísérlete az embernek arra nézve, hogy a jogvédelmet és személybiztonságot megalapítsa. Amint az erkölcsök szelídültek, szokásba jött a boszút váltságdíjjal megváltani; igy látjuk ezt még Homeros idejében a régi görögöknél. A pásztorkodó ember gyakran emelte tekintetét a csillagos égre. És amint ismeretei tágultak és tapasz« talatai gyarapodtak, a szellemeket a földi tárgyakból