Állami gimnázium, Munkács, 1892

tárgyból bukott tanulónak: 1-ször. Ha a tanulónak az erkölcsi magaviseletből „kevésbé szabályszerű" vagy „rosz" érdemjegye van. 2-or. Gymnásiumi tanulónál, ha a latin nyelvből, vagy menyiségtanból, reáliskolai tanulónál, ha a magyar nyelvből vagy mennyiségtanból érdemelte ki elégtelen tanjegyeinek egyikét. Azon esetben, ha valamely egy tárgyból bukott tanulót a tanártestület javitó vizsgálatra nem bocsátott, s a tanuló ez ellen felfolyamodik, a főigazgató természetesen szintén megadhatja az engedélyt, kivéve, ha a tanulónak az erkölcsi magaviseletből „kevésbbé szabályszerű" vagy „rossz" osztályzata van, mely esetben az engedély megadásának semmi körülmények közt nem lehet helye. Az 1887. XXII, t. cz. 4. 5. §§. értelmében figyelmeztetnek a t. cz. szülök és érdekeltek, hogy mindazon tanulók, kik életük 12-ik évéig újra be nem o'tattak, vagy valóságos himlőt ki nem állottak, addig mig e hiánynak, a törvény értelmében eleget nem tettek, azaz újra nem oltattak, a gymnásiumba csak ideiglenes vétethetnek föl. A tanintézetnek nyolcz osztályú főgymnásiummá leendő fejlesztése a jövő tanév elején, azaz f. évi szeptember hó 1-én a VIII. osztály megnyitásával fog befejeztetni. A beírások mind a nyolcz gymn. osztályra egyidejűleg fognak eszközöltetni. Végül az irány megváltoztatására vonatkozólag álljon itt némi tájékoztató a szülőknek, gyámoknak és tanulóknak. A legújabb középiskolai (1890. XXX.) törvénynek legkevésbé sem czélja, hogy a tanuló a gymnásium V, osztályába való belépésnél, tehát 13—14 éves korában már pályát válaszszon. Az uj középisk. berendezés mást követel, t. i, az előképzéz irányának választását, mi már e korban is megtörténhetik még pedig megtörténhetik sokkal biztosabban, mint megtörtént eddigelé, a midőn a gyermek a gymnásium és reáliskola közt választott. Az oly tanuló, ki a nyelvekben már a IV. osztályban nagyobb előmenetelt tanusit, mint a reáliákban (mennyiség es természettudományokban) váiaszsza a jövő tanévre á görög nyelvet, ellenben az oly tanuló, ki nagyobb tehetséget és hajlamot tanusit a reáliák iránt, mint a nyelvekre, hivatva van a görög nyelvet helyettesítő tárgyakra, sőt az oly tanulónak, kl már a IV. osztályban nehézségekkel küzd a latin vagy német nyelvben, határozottan ajánlandó a görög nyelv elhagyása, hogy a másik két nyelvből ne koczkáztassa jövő. előmenetelét. A pályaválasztás aztán a gymnásium elvégeztével úgyis mindig a már nyilvánult tehetség és hajlam szerint történik Tájékoztatásul most még ide iktatjuk azon pályákat, melyekre az egyik vagy másik irány alkalmasabb. A görögnyelvi irány előképzést ad a tanulóknak : jogi, orvosi, papi. tanári, mérnöki, bányászati, erdészeti, gazdatiszti, katonai pályájukon, de különösen szükséges azoknak, kik nyelvészeti pályákra szándékoznak lépni vagy papi tanulmányaikat nem papnöveldében, hanem az egyetem theológiai fakultásán kívánják végezni. A görög helyett választott irány előképzést ad a tanulóknak : jogi, orvosi, papi (bármely seminariumban s pap nevelő intézetben, csakis kivéve az egyetem theologiai fakultását), továbbá tanári (kivéve a nyelvészeti, bölcsészeti és történeti szakokat), mérnöki, bányászati, erdészeti, gazdászati, katonai, tengerészeti pályákra, de különösen ajánlatos azoknak, kik mérnöki, bányászati, erdészeti, gazdászati, katonai, tengerészeti, pénzügyi, vasúti, postai magánhivatalnoki pályára kívánnak lépni. Kiegészítésül álljon itt a nm. vall. és közokt Miniszter urnák 1892, évi márc. 27-én 58.439—1891. sz a. k. intézvénye, melyből megtudják : hogy a görög nyelv tanításától a helyettesítő tárgyak tanfolyamára és viszont, a tanév első hónapjában az igazgató engedélyével, a második hó végéig a fő-